Országh József önéletrajzának az elolvasásához, kattintson ide.
A jelenlegi oldal a www.eautarcie.com honlapon először 2003-ban jelent meg.
Magyar változatának megjelenési dátuma www.eautarcie.org honlapon:
2010-03-25
Frissítve: 2015-11-05
Országh József professzor tudományos kutatásait az Université de Mons-Hainaut (Belgium) egyetemen végezte egészen 2002 szeptember 30-ig. 15 éven keresztül tagja volt Wallónia Vízügyi Kormánybizottságának, ahol a Föld Barátai (Friends of the Earth) belgiumi szervezetét képviselte.
Országh József az « Ivóvíz Magyarország Alapítvány » (IMA) egyik alapító tagja.
Országh József annyiban különbözik a legtöbb egyetemi kutatótól, hogy kutatásait a lehető legcélravezetőbb úton végzi el, minden kerülő nélkül. Amikor egy megoldandó feladat előtt áll, felvetett probléma megértése után mindenek-előtt a probléma eredeti OKAIT tárja fel. Figyelembe véve a probléma minden (néha igen távoli) szemléletét és következményeit, egyetlen ponton sem enged a legszigorúbb tudományos megközelítés módszereiből. Végül az összes lehetséges megoldás közül a legegyszerűbbet, a leghatásosabbat és a lehető legolcsóbbat helyezi előnybe.
Egyik kedvenc kutatási területe a víz és a vízgazdálkodáshoz tartozó kérdések: vízellátás, vízhasználat, vízszennyezés és végül a víztisztítás. Mindezeket a fenntartható fejlődés szempontjából vizsgálja és kezeli.
A fenntartható fejlődést érintő problémák megoldása mindig többoldalú megközelítést kíván. A vele manapság foglalkozó tudósok kivétel nélkül egy vagy két tárgykörben specialisták. Ilyen, bár nagy tudású szakemberek a sokrétű problémákat csak a saját specialitásuk egyedüli ismeretével közelíthetik meg. Ez sajnos a legtöbb esetben nem célravezető. Ezen a téren nagy szükség van a széles látókörű, szakterületét meghaladó ismeretekkel rendelkező tudósokra. Ez az a « plusz », amit Országh Professzor úr adhatott a tudományos világnak.
Thomas Mann törvényéből kiindulva ami szerint « jobb a mindenkit zavaró igazság, mint a mindenkinek tetsző hazugság » Országh József sokszor karrierjének a kockáztatásával, ízeire szedi a mindenki által elfogadott, bár kaptafára szabott « igazságokat ». Mint Andersen meséjében a kisfiú, aki a király meztelenségét nyilvánosan kikiáltja, Országh József sem habozik, amikor a jelenleg mindenki által helyesnek tartott szennyvízkezelés alaptételeit a fenntartható fejlődéssel összeegyeztethetetlennek minősíti.
Az esővíz felhasználásával kapcsolatos kutatásokban talán senki sem ért még arra a szintre, mint Országh József. Az általa kidolgozott TELESŐ rendszerrel, ez a valóban felújítható vízforrás földünk ivóvíz gondjait igen olcsón megoldhatná, …csak alkalmazni kellene. A vízügyi szakemberek negatív véleményén átlépve, nagyon hasznos rendszerét családok százezrei alkalmazzák most már évek óta – teljes megelégedettséggel.
Ezeket a forradalmi tudományos eredményeket ma még nemcsak a szakemberek nem értékelik, de még a hivatalnokok és a politikusok sem.
Csak egyet említek számos kitörési kísérleteiből.
Egy harminc családból álló kis egyesülés Belgiumban, Jehay községben egy olyan csoportos települést szeretett volna kiépíteni, amelyikben a TELESŐ és a KEGYEDI rendszerrel Országh József kidolgozott tervei alapján kezelték volna a vizet. A tervezetet a víztisztító és vízszolgáltató nagyvállalatok nyomására sem a helyi önkormányzat, sem a regionális hivatalnokok nem engedélyezték, annak ellenére, hogy:
az érdekelt családok ivásra és főzésre ihatóra szűrt rendkívül olcsó esővizet használtak volna; sokkal olcsóbbat és jobbat, mint a vezetékes víz;
a szennyvízcsatorna elhelyezése nélkül megvalósított megtakarítás árán szennyvizüket iható minőségűre tisztították volna, ott helyben;
a kötelező és független környezeti hatástanulmány szerint az érintett családok vízszennyezése a nullával lett volna egyenlő, minden víztisztítási iszap termelése és minden közületi költség nélkül;
a nyomásuk a természetes víztartalékokra nullára csökkent volna.
A csoportos házépítést még kísérlet címén sem engedélyezték, még akkor sem, amikor az érdekelt családok írásban szavatolták, hogy abban az esetben, ha az általuk kiépített szennyvízkezelő rendszer a környezetet bizonyítottan jobban károsítaná, mint a hivatalosan előírt rendszerek, a csatorna rendszert saját költségükön utólagosan kiépíttetnék.
Annak ellenére, hogy Országh professzor elméleteit teljesen független laboratóriumi mérések állandóan igazolják, a jelenlegi politikai és törvényi hozzáállás tudományos eredményeit nem akarja elismerni. Zavaró eredményei miatt a vízkezelési témakörben szervezett minden hivatalos rendezvényről Országh professzort úgy « véletlenül » kifelejtik.
Tudományos munkásság a vízgazdálkodáson kívü más területekre is kiterjed:
az ipari állattenyésztés által termelt hígtrágya helyes kezelésére;
a cellulóz tartalmú ipari hulladékok és melléktermékek hosszútávon is fenntartható értékesítésére;
a súlyosan szennyezett régi ipari létesítmények földjeinek a megtisztítására.
Ezeken a területeken is az általa javasolt megoldások egyszerűbbek, hatásosabbak és főleg sokkal olcsóbbak, mint a nagy cégek által javasolt technológiák. Ennek ellenére hivatalos körökben eddig minden javaslatát mereven elutasították, még akkor is, amikor csak egy próbaszerű és olcsó kísérletről lett volna szó.
A tudomány történetében gyakran találkozunk ezzel a jelenséggel: az igazi úttörőket kortársaik nem szeretik, és nem ismerik el. Egyesek szerint Országh József egy valóságos jövőbe mutató látnok, aki korát nagyon megelőzte. Annak ellenére, hogy a tények javaslatait gyakran igazolják, gondolatait sem kollégái, sem a politikai döntéshozók, de még a leginkább meggyőződéses környezetvédők sem fogadják el, vagy próbálják megérteni.
Georgette Methens-Renard
Az olvasás folytatására nyissa meg az Országh József tudományos munkássága c. fejezetet.