A TELESŐ rendszert alkalmazva a fogyasztó a saját vizének a szállítójává válik. Ezzel a vízszolgáltató vállalat felelősségét is magára veszi.
A TELESŐ rendszer működési vázlatának a megtekintésére kérem, kattintson ide.
A szöveg először 2003-ban jelent meg a www.eautarcie.com honlapon.
Az átdolgozott francia változat megjelenési dátuma a www.eautarcie.org: 2009-08-31
Az átdolgozott szöveg magyar változatának közzététele: 2010-02-24
Legutóbbi felfrissítése: 2018-06-03
A Földközi Tenger partvidéke ma már egy jövőbe mutató képet ad azokról a vízgazdasági nehézségekről, amelyek a ma még vízben bővelkedő vidékekre is várnak. Európa- és világszerte általánossá vált az a gyakorlat, ami szerint a földalatti vízkészletekből több vizet termelnek ki, mint amennyi azokba a csapadékokból beszivárog. Szárazabb vidékeken egyre több ásott és fúrt kút vize elapad, amíg az Északi Tenger sós vize a kimerített partvidéki földalatti vízkészletekbe egyre jobban behatol. Számos nyugat-európai partvidéki városban a csapvíz már enyhén sós.
Más vidékeken, a mezőgazdasági eredetű szennyezés még a mélyen fekvő földalatti víztartalékokba is lassan beszivárog. Ma már (2018-ban) sajnos nem túlzás azt állítani, hogy a mindenki által könnyen elérhető egyetlen jó minőségű vízforrás a csapadékok vize.
A teljes esővíz felhasználás tehát egy olyan távlat, amelyet jó lenne nagy figyelemmel tanulmányozni. Teljes esővízhasznosítás nélkül értelmetlen, hosszútávon is fenntartható vízgazdálkodásról beszélni. Szomorú tény az, hogy a legtöbb európai tagállam jogrendszere ezt az igen figyelemre méltó vízforrás használatát, csak nagyon korlátozott keretekben engedélyezi. Vécéöblítésre, kertlocsolásra, és házon kívüli használatra való korlátozás csak a lakosság és a politikai döntéshozók, a fenntartható vízgazdálkodásra való tudatra ébredését késlelteti de tudományosan nem igazolható. A továbbiakban bizonyítást nyer az a tény is, hogy hosszútávon is fenntartható vízgazdálkodás csak nagyon szigorú, és tudományosan megalapozott biotömeg gazdálkodással valósítható meg.
A számos estben, a törvényhozó tudománytalan jogi hozzáállása ellenére, szerencsére ezen a téren is vannak igen bátorító kezdeményezések. Az esővíz széleskörű házi felhasználására Brüsszel városi önkormányzata egy polgári egyesületen « Le Centre Urbain asbl »-en keresztül mozgósítja a lakosságot. A postaládákban ingyen szétosztott tájékoztató füzetben erre három lehetőséget indítványoz :
Az un. alaprendszert, amelyikben az esővizet kertlocsolásra, takarításra, mosásra és vécéöblítésre használják. A házban itt két, egymástól elválasztott, rendszerben folyik a városi- és az esővíz. A rendszer használatára, ezt a feltételt a helyi vízművek támasztották.
Az un. átmeneti rendszerben, az esővíz használatát a fürdésre és a zuhanyozásra is kiterjesztik. A városi vizet csak konyhai használatra tartják fenn. Ebben a rendszerben már megjelenik a fenntartható vízgazdálkodás egyik alapeleme : a víz minőségét a felhasználás igényeihez igazítjuk. Ebben a rendszerben már a természetesen lágy esővízzel takarékoskodnak: vécéöblítésre csak városi vizet használnak.
A teljes esővíz felhasználási rendszerben (ami a TELESŐ rendszerrel egyezik, de ott PLUVALOR néven ismerik) az esővizet elsődlegesen az ivóvíz előállítására használják, de a lehetőségek szerint minden házi felhasználásra, megfelelő szűréssel és kezeléssel alkalmazható. Itt a felhasználó átveszi a vízművek szerepét és jogi felelősségét is.
Figyelemreméltó adat: Belgiumban több mint 750.000 ember fürdik esővízben és használja a konyhájában is, valamint több mint 100.000 issza évek óta.
A TELESŐ nem más, mint a TELjes ESŐvíz hasznosítás rövidített neve, ami a francia PLUVALOR pontos fordítása (VALORisation de l’eau de PLUie). A « plu(s) » és « valor = érték » szavak a rendszerrel felszerelt ház plusz- ill. többlet értékét idézik, amíg az « or = arany » szó, a kék aranyra utal).
A TELESŐ rendszer nem kereskedők által értékesített szolgáltatás, hanem a kereskedelemben vásárolható elemekből bárki által megvalósítható házi berendezés [1]. A kereskedelemben, ma mindenütt, ajánlott berendezésektől abban különbözik, hogy tudományos alapjait egyetemi laboratóriumokban, a valóban fenntartható vízgazdálkodás elvei szerint dolgozták ki. A környezetkímélésen túlmenően, a rendelkezésre álló műszaki megoldások kiválasztásánál az egyszerűség, a megbízhatóság és a költségek minimális értékre való csökkentése volt a fő szempont. Ez utóbbi magyarázza meg azt a tényt, hogy eddig egyetlen magyarországi cég sem tartotta érdemesnek a kereskedelembe vitelét: elhelyezésével, becslésük szerint, nem lehet elég pénzt keresni, bár ez az álláspont szerintem vitatható.
A TELESŐ rendszer a szélesebb körű VÍZÖNELLÁTÓ házi rendszer egyik eleme. Francia nyelvterületeken EAUTARCIE (EAU = víz, AUTARCIE = önellátó), angol nyelvterületeken AUTARKY néven ismert. Az EAUTARCIE világszerte ismert fenntartható vízkezelési felfogás, az ECOLOGICAL SANITATION, az eddig ismert legmesszebbre menő, széles tudományos alapokon nyugvó, rendszere.
[1]
A PLUVALOR és TRAISELECT rendszerek első leírása 1993-ban látott napvilágot az EDEN társaság (Nassogne, Belgium) kiadásában « Les petites gouttières font des grandes rivières » (Kis ereszekből nagy folyók) címmel. A második kiadást, 1994 júniusában a « Département des Ressources Naturelles – Service Environnement de la Province de Luxembourg et du Ministère de la Région wallonne – Service de l’Education permanente » adta ki.
Tudományos alapjainak az első leírása « La Tribune de l’Eau » (Éditions CEBEDEAU – Belgium) folyóirat 1992 november-decemberi számában jelent meg Országh József tollából « Approche systémique de traitement des eaux usées domestiques » címmel. Ebben a dolgozatban olvashatók a világon először, a későbbiekben « Ecological Sanitation » (magyarul VÍZGAZDA) elnevezéssel, azóta közismertté vált felfogás alapelvei. Az említett dolgozatban lefektetett egyes elemeit manapság világszerte a kutatók fokozatosan fedezik fel és teszik közzé, mint « nagy újdonságot », amit a fenntartható vízkezelés « új paradigmáinak » neveztek el.
A párizsi « La Vie Naturelle » c. folyóirat 1993 februárjában közölte Országh József dolgozatát « La pluie: eau pure des nuages » (Esővíz, a fellegek tiszta vize) címmel. Később két másik dolgozatát is közölte ugyanaz a folyóirat 1998 júniusában, az un. « étető víz » (eau biocopatible) leírásával, 2001 februárjában pedig, a fenntartható ivóvízellátásról « L’eau de pluie: une solution durable pour l’eau alimentaire » (Esővíz: egy megoldás a fenntartható ivóvízellát ásra) címmel.
1993 és 1998 között a « Friends of the Earth » (A Föld barátai) világszervezet belgiumi csoportja, Les Amis de la Terre, Országh József két nagyon részletes dolgozatát közölte füzet formájában. Az egyik a TELESŐ (PLUVALOR), a második a KEGYEDI (TRAISELECT) szennyvízkezelési rendszerek leírásával. A füzeteknek Belgiumban nagy sikerük volt. Országh József több száz nyilvános előadásainak, a mindennapi sajtó ismertetései és számos televíziós adás nyomán az esővízhasznosítás terén, Belgium világszinten első lett. Ehhez természetesen hozzájárultak a belga « Nature & Progrès » (a magyarországi « Biokultura » testvére) egyesület folyóiratában 1993 és 2004 között megjelent cikkek is Országh József tollából.
A VÍZÖNELLÁTÓ rendszer első, legrészletesebb leírása könyv formájában jelent meg 1996-ban Belgiumban az Enviroways P&I kiadónál Országh József és munkatársa, Pascal Lor tollából « PLUVALOR & TRAISELECT: Introduction à la gestion écologique de l’eau dans la maison » (TELESŐ & KEGYEDI: bevezetés a fenntartható vízgazdálkodásba a háztartásban) címmel. A könyvet az Université de Mons értékesítette. A harmadik kiadás 2002-ben fogyott el és az eladásból befolyt összeget Országh József kutató laboratóriumának a felszerelésére költötték el. A későbbiekben a könyv, egyéni másolatok formájában, CD lemezen forgott közkézen. Végül 2003-ban tartalma a www.eautarcie.com honlapra került, francia, magyar és egy része eszperantó nyelven. Az angol változatot egy kanadai építész André Leguerrier, készítette el 2008-ban, a francia változat eredeti fordításával. Az itt olvasható magyar nyelvű rész, a francia eredeti szöveg, a magyarországi viszonyokra átdolgozott változata. Az alábbiakban közölt oldalak tartalmát, az évek folyamán összegyűlt számos értékes tapasztalattal, a rendszert használó családok leveleinek, ill. üzeneteinek százai gyarapították.
A TELESŐ rendszer rövid ismertetése magyar nyelven többek között a Biokultúra XV.évf. 1. számában jelent meg (2004 január-február) a 31. oldalon, « Esővizet inni? Természetesen! » címmel.
Kutatásaimat az esővíz-hasznosítás területén az Université Nationale de Zaïre laboratóriumaiban kezdtem el 1971-ben és folytattam Belgiumban az Université de Mons-Hainaut természettudományi karán (ezen az egyetemen 1982 és 2002 között az orvosi karon is tanítottam fizikai- és elektrokémiát). Csapadék- és természetes vízminták elemzése alapján igen gyorsan kiderült, hogy természetes körforgása folyamán a víz akkor a legtisztább, amikor a felhőkből leesik. Még erős légszennyezés jelenlétében is.
Az esővíz széndioxid tartalmából eredő természetes savassága, a későbbi felhasználás szempontjából, inkább egy előnyt jelent. A helyesen kiválasztott, ill. megépített tároló falai ezt a savasságot semlegesítik. Az eredetileg ásványi sót alig tartalmazó (tulajdonképpen a nap által desztillált) esővíz, a tároló falaiból ekkor értékes ásványi sókat old ki. Egy jó esővíztárolóban tehát vegyileg semleges, lágy (nagyon kevés vízkövet tartalmazó), igen jó minőségű víz áll rendelkezésünkre. Rendkívüli minőségű ivóvíz előállítására, vegyi összetétel szempontjából, a tárolt esővíz egy eszményi « nyersanyag ». Ehhez elég a benne lévő baktériumokat kiszűrni. A TELESŐ rendszer víztárolója nem más, mint egy földalatti sziklás vizes barlang mesterséges utánzata, ahol egyenletes hőmérsékleten a víz jó minőségét állandó jelleggel megőrzi.
A TELESŐ rendszerben tárolt és kezelt esővíz minden háztartási használatra alkalmas, beleértve, és mindenek előtt, ivóvíz előállítására. Egészségünk megőrzése szempontjából az esővízből előállított ivóvíz minősége magasan a városi vizek minősége felett van. A ma mindenütt javasolt esővíz felhasználási rendszerek fő célja a városi vízzel való takarékosság. A TELESŐ rendszer ezen a ponton is, minden más rendszertől eltér. Bár a vízmegtakarítás tagadhatatlan, a rendszer célkitűzései egészen mások:
A TELESŐ rendszerben a rendelkezésre álló vízforrások felhasználásának a fontossági sorrendje is fordított. A mindenütt javasolt rendszerekben az esővizet vécéöblítésre, kertlocsolásra, takarításra és esetleg mosásra használják. Ha a vízzel takarékoskodni kell, a TELESŐ rendszerben nem a városi-, hanem a sokkal jobb minőségű esővízzel takarékoskodunk.
Ha a család szükségleteit, a (nem elég nagy) tetőről begyűjtött vízmennyiség nem fedezi, akkor a vécét és a kerti csapokat, állandó jelleggel rákötjük a városi vízhálózatra. A tárolóban begyűjtött esővizet pedig, fontossági sorrendben: ivásra, főzésre, tisztálkodásra, mosogatásra és mosásra használjuk. Ha ennek ellenére elfogy az esővíz, akkor a következő záporig szükségleteinket városi vízzel fedezzük. Az átkapcsolásra több műszaki megoldás van.
A legtöbb vízügyi szakember szerint a TELESŐ rendszer a hagyományos szemlélet feje tetejére állítása. Látszólagos műszaki egyszerűsége ellenére, a TELESŐ rendszer tudományos alapjai bonyolultak. Megértésük széleskörű ismereteket igényel nemcsak az elektrokémia, hanem a termodinamika és a biológia terén is. Részben ez is magyarázza, az egyetlen tudományos témakörre szakosodott szakemberek értetlenségét a TELESŐ rendszerrel szemben. Ha az esővízhasznosítást a környezetgazdálkodás szempontjából elemezzük, könnyen kimutatható az a tény, hogy az esővízzel való kertlocsolás és vécéöblítés végső fokon egy környezetkárosító tevékenység. Minőségénél fogva, az esővizet nemesebb célokra lehet és kell felhasználni.
A felhasználó alkotmányos joga, hogy házában milyen vízellátó rendszert helyez el. Sajnos ezt a jogot a 2011. évi CCIX. Vízközmű szolgáltatási törvény, alkotmányellenesen elvette, amikor a családi házak vízközművekre való rákötését kötelezővé tette. Ez a magánéletbe való beavatkozás. Az ehhez hasonló törvényjavaslatokat a belga parlament soha nem szavazta meg. A TELESŐ rendszer elhelyezésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ezzel a rendszerrel mi termeljük a családban fogyasztott vizet. Minőségét illetően tehát magunkra kell vennünk a vízművek felelősségét. Bár nem kíván különleges szaktudást, csak egy kis figyelmet, a TELESŐ rendszer egy tervszerű és megelőző karbantartást (TMK-t) igényel.
A begyűjthető vízmennyiséget a tető mérete és az évi csapadékmennyiség értéke határozza meg. A magyar Délalföldön, ahol az évi csapadékmennyiség az 500 millimétert nem haladja meg, a tető vízszintes vetületének minden négyzetméterén évente kb. 500 liter víz gyűjthető be. Másutt ez az érték magasabb.
A TELESŐ rendszer vázlatának a megtekintésére kattintson ide.
A kereskedelemben javasolt rendszerek vázlata itt látható.
A TELESŐ rendszer műszaki leírása előtt, a rendszer alapjainak a megértése érdekében tanácsos az esővíz minőségéről, az éltető-, az ivóvíz és a háztartási un. « ártalmatlan » víz tulajdonságait leíró fejezeteket elolvasni.
Az olvasmány folytatását a tárolóban lévő víz minőségének szentelt fejezet olvasásával kezdjük.