DeutschVÍZÖNELLÁTÓEnglishVÍZÖNELLÁTÓEspañolVÍZÖNELLÁTÓFrançaisVÍZÖNELLÁTÓItalianoVÍZÖNELLÁTÓMagyarVÍZÖNELLÁTÓNederlandsVÍZÖNELLÁTÓ
Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh
Eautarcie EAUTARCIE Eautarcie- Joseph Országh
CímlapBevezetésVÍZGAZDA: a fenntartható vízgazdálkodásEsővízhasznosításSzennyvízkezelésSzáraz toalettekVízönellátó a városban és a nagy világbanA biotömeg és a víz együttes kezeléseGondolatok a vízügyi politikárólFüggelék VÍZÖNELLÁTÓ Fenntartható vízgazdálkodás a világban
Gondolatok a vízügyi politikáról
A lakossági vízellátás politikája

Esővízhasznosítás Belgiumban

Vízpolitika másként

Vízközmű törvény

VÍZGAZDA magyar falvakban

A megtisztulás útja

A VÍZGAZDA távlatai

Az itt olvasható cikk, bár 2010-ben jelent meg, még most is időszerű. Sajnos 2006 óta ehhez hasonló tanulmány még Belgiumban sem látott napvilágot, bár ez nagyon hasznos lenne. Nyugat-Európában a szakemberek nem nagyon szeretnek beszélni az esővíz teljes felhasználásáról. Érdekes megjegyezni, hogy hivatalos szinten a lakossági víztakarékosságot a médiák szívesen tálalják fel a « tessék-lássék hatástalan megoldások » ismételgetésével. Csak azt felejtik el, hogy a tetőkről begyűjthető víz pl. Walloniában elméletileg a lakossági vízfogyasztás 80%-át fedezhetné. Viszont ez a megoldás a vízkezelő nagyvállalatok piacát veszélyeztetné.

Az esővízhasznosítás terén, annak ellenére, hogy az esővizet használó családok száma 1961 és 2001 között csökkent, Belgium világelső lett. 2001 óta az esővizet használó családok száma növekedik. Számos önkormányzat az esővíztárolók elhelyezését kötelezővé tette és « minden pályázat és hivatalos kérvény beadása nélkül » a költségek egy részét magára vállalja. Egyre több azoknak a kereskedőknek a száma, akik a TELESŐ rendszert ismerik és alkatrészeit árúsítják. Walloniában a családok városi víz fogyasztása már tíz éve csökkenőben van. Ennek eredménye képpen a wallon családok napi vízfogyasztása személyenként 114 liter körül forog. Ez is egy európai rekord, ahol a közepes vízfogyasztás kb. 180 liter.

Jogi szempontból Belgiumban, Franciaországgal ellentétben, a magánszférában mindenki arra használja a begyűjtött esővizet, amire csak akarja. Ebbe senki nem szólhat bele. Az esővizet ivó családok száma rohamosan nő. Sajnos középületekben és közterületen az esővizet csak vécéöblítésre és takarításra szabad használni. Környezetvédő szervezetek az érvényben lévő, elavult törvények módosítását követelik.

Egészségi szempontból a TELESŐ rendszert használó családoktól egyre több a visszajelzés. A klórral fertőtlenített városi vízről az esővízre való áttérés után nemcsak az allergiás, hanem a vírusos megbetegedések is számos esetben csökkennek. A teljes esővízhasznosítás egészségi behatásainak a tanulmányozására egyre nagyobb az egény. Sajnos, hivatalos orvosi körökben még elzárkóznak egy járványtani összehasonlító tanulmány elindításától.

Ez a szöveg 2010 áprilisában jelent meg először az eautarcie.org honlapon.

Frissítve: 2017-03-25

Az esővíz hasznosítás állapota Belgiumban

Az AQUAWAL altal közzétett tanulmány elemzése

Statisztikai adatok

Az AQUAWAL [1] és a WWF együttműködésével 2006-ban egy széleskörű felmérés készült Belgiumban a háztartások esővíz felhasználásáról. A több mint egy évig tartó helyszíni kutatómunka alapján sikerült felmérni a háztartásokban használt esővíztárolók számát, térfogatát és tartományok, megyék, ill. városok szerinti eloszlását. Az érdekelteket alaposan kikérdezték arról, hogy mire használják a begyűjtött esővizet.

[1]
AQUAWAL: Wallonia víztermelő vállalatainak a szövetsége, által 2006 szeptemberében. Forrás: Cédric PREVEDELLO, L'utilisation des ressources en eau de pluie en Région Wallonne. Edition AQUAWAL, septembre 2006.

Kiderült, hogy míg 1961-ben a háztartások 46,3 százaléka rendelkezett esővíztárolóval, ez az arány 2001-re 35,8 százalékra csökkent. Feltehető viszont, hogy 2001 óta, az önkormányzatok anyagi támogatása következtében, sok víztároló épült és az utóbbi években ez az irányzatmegfordult.

A tárolókkal felszerelt házak aránya Flandriában jóval magasabb, mint Walloniában. Az is igaz, hogy Flandria komoly vízhiánnyal küzd, amíg a hegyvidéki Ardennek-ben, Walloniában a természetes – és jó minőségű – víztartalékok még igen gazdagok.

Bár a tanulmányt igyekeztek a legszélesebb körben elvégezni, a feltett kérdésre, ami szerint « Van-e önöknél esővíztároló? », számos család « nem »-mel válaszolt, még akkor is, amikor házuk alatt volt. Az a rémhír terjedt ugyanis el, hogy a felmérés alapján tervezik az esővíztárolók megadóztatását. Bár erre ez-ideig még nem került sor, a rémhírek tovább terjednek.

Nagy tehát annak a valószínűsége, hogy a víztárolók száma és térfogata a felmért értékeknél jelentősen magasabb. Nincs kizárva, hogy az 1961 és 2001 közötti időszakban felmért számcsökkenés csupán ennek a tényezőnek a következménye. Erre a tanulmány természetesen nem ad választ.

Mire használják a belga családok az esővizet?

A tanulmány folyamán az érdekeltekkel egy igen részletes kérdőívet töltettek ki, amiben fény derült arra is, hogy a háztartásokban mire használják az esővizet. Például, amíg kertöntözésre mindenki, azaz érdekeltek 100 százaléka, vécéöblítésre csak 38 százaléka használja az esővizet.

 

Felhaszálási  terület Számarány
Kertöntözés 100%
Kocsimosás 62%
Takarítás 49%
Mosás 38%
Vécéöblítés 38%
Fürdés, zuhanyozás 21%
Kerti díszmedence 19%
Mosogatás 11%
Ivóvíz 3%
Főzés 2%
Más felhasználás 15%

Figyelemre méltó az a tény, hogy az érdekeltek 21 százaléka fürdik az esővízben, ill. zuhanyozik vele és az, hogy 3 százaléka issza is azt és 2%-a főz vele.

A közölt adatok alapján, a TELESŐ rendszer belgiumi elterjedéséről egy hozzávetőleges számítást lehet elvégezni. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a háztartások 35,8 százaléka használja az esővizet, egy tízmilliós lakosság esetében ez 3,580.000 embert érint. Ennek 21 százaléka fürdik az esővízben, ami 3,580.000 x 21% = 751.000 embert jelent. Három százalék, azaz 107.400 ember pedig issza az esővizet.

Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy Belgiumban nemcsak a vízművek, az egészségügyi szervek szakemberei, hanem úgyszólván minden vízzel foglalkozó szaktekintély veszélyesnek tartja az esővíz ivását, valamint konyhai és fürdőszobai felhasználását. Az AQUAWAL szakemberei még a mosásra sem tanácsolják. Érjük is miért. Az esővíz hasznosítás piacukat veszélyezteti. Hivatalos közleményekben és a médiákban is majdnem kizárólagosan ez az álláspont kerül a közvélemény elé. Az önkormányzatok hozzáállása szerencsére már sokkal rugalmasabb. Több községben, vagy városban nagyon szorgalmazzák, sőt anyagilag támogatják az esővíz házi felhasználását még ivásra is tanácsolják.

A hivatalos vélemény ismeretében a kérdés felmerül: ennyi ember vajon óvatlanságból issza-e az esővizet és fürdik benne, vagy pedig előre megfontolt szándékból? A TELESŐ rendszer világszerte, a jeler (többnyelvű) honlap révén, eléggé ismert. Belgiumban és Franciaországban nyilvános előadásaimon keresztül is. Többek között talán ezzel is magyarázható az a tény, hogy Belgiumban 750.000 ember fürdik esővízben és több mint 100.000 issza. Ez a szám, bár csak egy közelítésnek tekinthető, a tanulmány körülményeit (a tárolók létezésének a tagadása az esővíz adóztatásától adódó félelem miatt) figyelembe véve, feltehetően sokkal nagyobb és erősen növekedőben van.

Bármi legyen is az érdekeltek döntésének az alapja, százezres nagyságrendű tömeg többéves mindennapi gyakorlata alapján, járványtani tanulmány hiányában jogosan felmerül a kérdés: Vajon az esővízfogyasztás « veszélyeiről » ma már lehet-e hitelesen beszélni?

ELEJÉRE

Bevezető - Bevezetés - Fenntartható vízgazdálkodás - Esővízhasznosítás - Szennyvízkezelés - Száraz toalettek - Vízönellátó a városban és a nagy világban - A biotömeg és a víz együttes kezelése - A fenntartható vízgazdálkodás bölcseleti és jogi szemlélete - Tartalomjegyzék