DeutschVÍZÖNELLÁTÓEnglishVÍZÖNELLÁTÓEspañolVÍZÖNELLÁTÓFrançaisVÍZÖNELLÁTÓItalianoVÍZÖNELLÁTÓMagyarVÍZÖNELLÁTÓNederlandsVÍZÖNELLÁTÓ
Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh
Eautarcie EAUTARCIE Eautarcie- Joseph Országh
CímlapBevezetésVÍZGAZDA: a fenntartható vízgazdálkodásEsővízhasznosításSzennyvízkezelésSzáraz toalettekVízönellátó a városban és a nagy világbanA biotömeg és a víz együttes kezeléseGondolatok a vízügyi politikárólFüggelék VÍZÖNELLÁTÓ Fenntartható vízgazdálkodás a világban
Gondolatok a vízügyi politikáról
A lakossági vízellátás politikája

Esővízhasznosítás Belgiumban

Vízpolitika másként

Vízközmű törvény

VÍZGAZDA magyar falvakban

A megtisztulás útja

A VÍZGAZDA távlatai

Falvakban a VÍZGAZDA rendszer elemei a mai törvényes környezetben is elhelyezhetők. A lehetőség jogi alapját viszont csak egy önkormányzati döntés biztosíthatja: a község területét az önkormányzat hivatalosan « nem csatornázandó körzetnek » minősíti. Ilyen döntés hiányában a gyakorlatban nem lehet megakadályozni azt a környezetromboló tevékenységet, amit «  kényszercsatornázásnak » neveznek. Viszont jogilag ez a döntés kizárólagosan az önkormányzat hatáskörébe tartozik.

Az alanti cikk dokumentációs oldalunkon jelent meg először 2014 Április 28-án.

Frissítve: 2017-03-29

A VÍZGAZDA alkalmazása magyar falvakban

Jogi lehetőségek a fenntartható szennyvízkezelésre

Amint az önkormányzat a község területét nem csatornázandó körzetnek nyilvánítja, a törvény a szennyvizek tisztításara un. « egyedi szennyvízkezelő » megoldásokat ír elő. Ezekre is lehet kiírni európai pályázatot, sőt az állam ezeknek a berendezéseknek az elhelyezésének a költségeit anyagilag jelentősen támogatja.

Sok esetben, amikor kiszámítják a csatorna- és a szennyvíztisztító állomás elhelyezési költségeit, ezek egy lakóházra lebontva magasabbak, mint egy hivatalosan is engedélyezett egyedi rendszer. Ilyenkor jön a félretájékoztatás. Elhitetik a lakossággal, hogy a közületi szennyvízkezelés elhelyezése a lakosság részére kevesebbe kerül, mint az egyedi rendszeré. Ugyanis a közületi rendszer elhelyezésére már előre kidolgozott és elnyert európai támogatás van. Ezt a helyi vízművek és az érdekelt vállalatok már előre elrendezték. A lakosságra elvileg csak a költségek 10 %-át hárítják át. Azt, természetesen elfelejtik megmondani, hogy a maradék 90%-ot hosszútávon a csatornadíjba bele fogják számítani - kamatostól. Az érdekeltek (a csatorna- és víztisztító állomást építő vállalat, és az általuk « anyagilag érdekeltté tett » önkormányzati emberek) mindent megtesznek annak érdekében, hogy a falu ne jusson könnyen sem európai, sem állami támogatáshoz abban az esetben, ha a lakosság egyedi rendszerek mellett döntene.

Azt viszont nem nagyon közlik a lakossággal, hogy a csatornaépítést érintő döntésnek megvan a maga, törvényileg előírt eljárása. Az önkormányzatnak ebben az ügyben legalább két lakossági fórumot kell összehívnia, ahol mindenki kifejtheti álláspontját – még az egyéni szennyvíztisztító berendezéseket értékesítő vállalatok [1] is! Ezután jön a szavazás a csatornaépítésre « igennel » vagy « nemmel ». Írásbeli szavazást kell tartani. A törvény szerint az önkormányzat csak akkor dönthet a csatornázás mellett, ha arra a lakosság két-harmada írásbeli szavazatával erre felhatalmazta. Ha ez nem jön össze, akkor a község területe automatikusan « nem csatornázandó » körzetnek minősül. Az « érem másik oldala » viszont az, hogy kétharmados döntés esetében a csatornára való rákötés mindenki számára kötelezővé válik, az előre meghatározott bekötési költségek kifizetésével. Ennek hiányában a ki nem fizetett költségekkel a tulajdonos házát jelzáloggal megterhelik.

[1]
Ennek hiányában, a közbeszerzéseket szabályzó törvényt szegik meg. Ugyanis közbeszerzésnél, minden lehetséges szállító cég pályázhat árajánlataival. A kényszercsatornázás előtt az önkormányzat, a lakosság megkérdezése nélkül csak az általa kedvezményezett szállítóhoz, egy nemzetközi közületi szennyvíztisztítási berendezéseket értékesítő céghez kötött magyar vállalathoz, fordul az összes konkurens cég kizárásával.

Milyen lehetőségek vannak?

A falvak kényszercsatornázása egy nagyon jól kidolgozott stratégia mentén működik. Itt több ezer milliárdos összegek elköltésére jött létre egy érdekközösség, ami feltehetően a kormánykörökig kiterjedő, jól szervezett befolyásos hálózatot épített ki.

Amennyiben nem sikerül a polgármestert és környezetét « a csatornaépítésben személyesen és anyagilag érdekeltté tenni », az önkormányzat dönthet a csatorna nem kiépítése mellett és ez a döntés jogilag támadhatatlan.

Az un. « alternatív » szennyvízkezelési [2] eljárások elhelyezésére is van azonos mértékű (tudtommal 60%-os) európai támogatás, pályázatok formájában. Ehhez az állam még 20%-ot hozzátesz, az önkormányzat 10-et. A lakosságot csupán a költségek 10%-a terheli. Ez az elmélet. Sajnos ezek a számok minden évben változnak.

Még a jelenlegi jogi környezetben is, amint az önkormányzat a község terültét «  nem csatornázandó körzetnek » minősítette, a VÍZGAZDA rendszer elhelyezhető.

A műszak megoldások kiválasztására jobb felmérni a lakosság álláspontját a fekáliás vizek kezelése ügyében. Ugyanis itt minden család két lehetőség között választhat. Vagy ragaszkodik a vízöblítéses vécéhez, vagy elfogadja egy jó száraz toalett használatát, mint pl. az alomszék használatát.

A helyes döntés elősegítésére, a faluban több mintaházat kell létrehozni, ahol tiszta, tetszetős kinézésű és jól karbantartott alomszék üzemel - a ház belsejében, a régi vízöblítéses vécé helyén. A kertben, a szépen kivitelezett komposztketrec is megtekinthető, ahová az alomszék « termelésén » kívül a kerti és a konyhai hulladékok is bekerülnek. A közületileg begyűjtött szemét tömegének a 45%-a, a komposztketrecben alakul át értékes talajjavító adalékká. Ezzel a szemétbegyűjtés közösségi költségei is arányosan csökkennek.

Legalább az egyik mintaházban a kerti hulladékokkal kiegészített fatörekből és a családi alomszék évi termeléséből épített komposztkazán adja a ház alapfűtését – padlófűtéssel.

[2]
Ezen a ponton meg kell különböztetni a «  szennyvíztisztítás » és «  szennyvízkezelés » fogalmát. Azt is jó tudni, hogy a 271/91-es európai szennyvíztörvényben a «  szennyvíztisztítás » szó soha meg sem jelenik. Ott csak a «  szennyvizek kezeléséről » van szó. A szennyvíz tisztítása viszont a szennyvizek kezelésének csupán az egyik – bizonyítottan a legdrágább, és a környezetvédelem szempontjából a legkevésbé hatásos – műszaki megoldása. Egy önkormányzati döntés előtt, az un. «  alternatív szennyvízkezelési eljárásokat » is (min pl. a VÍZGAZDA rendszer), a lakossággal összhangban, meg kellene vizsgálni és a szennyvíztisztítással (a kényszercsatornázással) összehasonlítani. Ekkor kell a második európai alapelvet kötelezően alkalmazni, ami szerint mindig a legolcsóbb és a leghatásosabb műszaki megoldást kell választani.

Választás a vécé és az alomszék között

Akik az alomszék mellett döntenek

...azok számára a szennyvízhez kötött költségek nagyon lecsökkennek, sőt le is nullázhatók. Még pályázati pénzekre sem lesz szükségük. A vécét egy vízvezeték szerelő fél órai munkával leszereli. A helyére kerül a helyi (műbútor)asztalos által készített alomszék, aminek a díszítésére a helyi népművészeket is mozgósítani lehet. Tehát a házon belül, nem kell a padlózatot feltörni. Fekete-víz hiányában ugyanis itt nem szükséges a szürke- és a fekete-vizet a házból külön kivezetni. A szürke-víz a meglévő csővezetéken jut ki a házból a kertbe.

Akik a vécé használata mellett döntenek

...azok a fekáliás vizüket egy külön szippantható tartályban tárolják. A házból tehát a vécéből kifolyó vizet szét kell választani a többi, szappanos szennyvíztől. Ez természetesen nemcsak egy kisebb méretű (a fekete-víz a háztartási szennyvíznek csupán a 20%-a) szippantható tartály elvezetésével, hanem a házból kivezető két külön szennyvíz vezeték kiépítésével is, költséget von maga után.

Amennyiben a lakosság többsége a vízöblítéses vécéhez ragaszkodik, akkor az önkormányzat egy alom-átitató telep kiépítése mellett dönt. Ez egy olcsó francia technológia, amit Magyarországra importálni lehet (európai pályázattal). Viszont kevesebbe kerül, mint egy szennyvíztisztító telep a csatornahálózatával. Az alom-átitató a szippantott fekáliás vízből értékes mezőgazdasági adalék-anyagot készít, aminek az eladása fedezheti a szippantási költségeket.

A háztartásban keletkezett szappanos szürke-vizet mindkét esetben a kertben hasznosítják.

A szappanos vizet több módszerrel is lehet kezelni aminek a rövid leírása a szennyvízkezeléssel foglalkozó fejezet elején olvasható.

Fontos megjegyzés. A szürke-víz fogalmát a magyar törvények nem ismerik, de a hivatalnokok, és a szakemberek sem. Szürke-víz esetében is, mindig a fekete-vizet is tartalmazó igen szennyezett vizek kezelésére előírt megoldásokat erőszakolják, amelyek nagyon környezetszennyezőek és minden esetben nagyon drágák. A szakemberek, bár ismerik a szürke-víz átlagos összetételét, még sem értik azt a teljesen nyilvánvaló tényt, hogy talajba szivárogtatás esetén, még minden előzetes kezelés nélkül sem jön, és nem is jöhet létre semmilyen környezeti ártalom. Szürke-víz esetében talajterhelésről beszélni, enyhén szólva, ésszerűtlen és tudományosan indokolatlan álláspont. Viszont sajnos ezzel az irracionális hozzáállással számolni kell.

A szürke-víz tisztítása a természetes fénnyel (photo-purification)

Amennyiben a helyi hivatalnokok (pl. a közjegyző) ragaszkodnak a méregdrága és környezetromboló hagyományos egyedi szennyvíztisztításhoz, hivatkozni kell arra a lehetőségre, hogy Magyarországon a szennyvízkezelés «  zárt rendszerben » engedélyezett. Ilyenkor alkalmazzuk a fénytisztítást, amit külföldön «  photo purification » néven ismernek. a szürke-vizet három nyitott és egymásba folyó, fóliával bélelt medencébe vezetjük, ahol a víz a természetes fény hatására teljesen letisztul. A harmadik medencéből vett vízminta a legszigorúbb kiöntési szabványoknak is megfelel.

Az első medencében lévő szappanos víz habzik és mosószer illatú. Viszont ez a medence egy valóságos szúnyogcsapda, aminek a vízében a petézni kívánó rovarok, azonnal elsüllyednek és megfulladnak.

A második medencében a víz még eléggé zavaros, de nem habzik és nincs szaga. A harmadik medencében a víz teljesen letisztul és az elemzésekhez itt kell vízmintát venni. Ebből a medencéből kifolyó víz a kiöntési szabványoknak megfelel és kertlocsolásra is használható.

Itt még csupán egy kísérleti berendezésről van szó. Az eddigi megfigyelések nagyon biztatóak.

Egyszerű házi kísérlet a szürke-víz fénytisztítására

A három medence elhelyezése előtt tanácsos egy nagyon egyszerű kísérletet elvégezni.

Keverjünk össze 5 liter fürdő-, 5 liter mosó- és 2 liter mosogatóvizet, amit egy mosdótálban (magyarul: lavórban) tegyünk ki a kertbe, lehetőleg napos helyre – bár a kísérlet árnyékos helyen is működik.

Figyeljük rendszeresen a víz állapotát. A víz már egy hét után is szépen tisztul. Két – három hét után teljesen letisztul, miközben a medence fenekére egy vékony réteg iszap rakódik le. Ezt az iszapot a komposzthoz lehet adni, ahol a szappanok és a többi háztartási szerek teljesen lebomlanak. Meg kell mérni azt az időt ami alatt a család szennyvízkeveréke kristálytisztára letisztul.

A három medence össztérfogata nem más, mint a család átlagos napi szürke-víz «  termelése », megszorozva a teljes letisztuláshoz szükséges napok számával. Ezt nevezik «  átfutási időnek ».

A harmadik medencéből a befogadó közegbe kifolyó vizet elemeztetni kell és az elemzési eredményeket egy hatóságilag előírt egyedi víztisztító rendszerből kifolyó tisztított víz elemzésével összehasonlítani. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy mindkét mintában mérjék meg az összes nitrogén mennyiségét. Miért a nitrogénét ? Azért mert egyedül a nitrogénből tisztítással felszabadított nitrát ionok képezik az egyetlen szennyezési veszélyt, talajba szivárogtatás esetén.

A két elemzés összehasonlítása után nevünkben egy ügyvéd felteheti a következő kérdést : «  Milyen jogon tiltják meg egy hatásosabb szennyvízkezelő megoldást, mint amilyent a hivatalosan előírt egyedi rendszerek adnak ? »

A VÍZGAZDA rendszer elhelyezése után

...nincs többé csatornadíj, de a szennyvízkezelés nemcsak a lakosságnak, de az önkormányzatnak sem kerül egy fillérjébe sem. Eközben olyan környezet kímélés, sőt javítás jön létre, amiről a szennyvíztisztítással foglalkozó szakemberek még álmodni sem mernek.


Kattintson a Tartalomjegyzékre.

ELEJÉRE

Bevezető - Bevezetés - Fenntartható vízgazdálkodás - Esővízhasznosítás - Szennyvízkezelés - Száraz toalettek - Vízönellátó a városban és a nagy világban - A biotömeg és a víz együttes kezelése - A fenntartható vízgazdálkodás bölcseleti és jogi szemlélete - Tartalomjegyzék