DeutschVÍZÖNELLÁTÓEnglishVÍZÖNELLÁTÓEspañolVÍZÖNELLÁTÓFrançaisVÍZÖNELLÁTÓItalianoVÍZÖNELLÁTÓMagyarVÍZÖNELLÁTÓNederlandsVÍZÖNELLÁTÓ
Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh
Eautarcie EAUTARCIE Eautarcie- Joseph Országh
CímlapBevezetésVÍZGAZDA: a fenntartható vízgazdálkodásEsővízhasznosításSzennyvízkezelésSzáraz toalettekVízönellátó a városban és a nagy világbanA biotömeg és a víz együttes kezeléseGondolatok a vízügyi politikárólFüggelék VÍZÖNELLÁTÓ Fenntartható vízgazdálkodás a világban
Száraz toalettek
Száraz toalettet használni

Mi és az ürülékünk

Kiáltvány az ürülékről

Egy kis humor a vécé körül

A száraz toalettek három nemzedéke

Az alomszék használata
Ürülékünk vegyi összetétele
Komposzt emberi trágyából
Alomszék a kereskedelemben

Alomszék építése előtt töltse le az alomszék műhelytervét.

A szöveg először a www.eautarcie.com: honlapon 2003-ban jelent meg.
Az átdolgozott szöveg megjelenési dátuma a www.eautarcie.org honlapon:
2009-10-09

Az átdolgozott magyar változat megjelenési dátuma a www.eautarcie.org honlapon: 2010-12-27

Frissítve: 2012-01-05

Használati utasítás az alomszékhez

Megszületett a döntés: a család alomszéket fog használni!

Számos levelezőm jelezte, hogy a VÍZÖNELLÁTÓ honlap olvasása után határozta el családja az alomszékre való áttérést. Az elhatározás nem elegendő. Tapasztalat szerint az alomszék sikeres használatának egyik fontos eleme a családban létrejövő egyetértés, legalább is az alomszéket illetően. Gyakran előfordul az is, hogy a család egyik vagy másik tagja nem lelkesedik az alomszékért. Ilyen esetekben egy jól karbantartott alomszéket használó családnál tett látogatás segíthet. Az alomszék elvetése nem tapasztalati alapokon, hanem alaptalan hiedelmeken és félelmeken nyugszik. Számos alkalommal az első valóságos használat után, a rendszer ellenzője rájön félelmének az alaptalanságára. Az ilyen személyekből kerülnek ki az alomszék ügyének a legmeggyőzőbb harcosai. Egy valós próba többet ér, mint a legragyogóbb érvelés.

Ezzel szemben még a meggyőződéses hívek körében is akad – bár elég ritkán – aki a használat folyamán jön rá arra, hogy neki az alomszék nem felel meg. Egy alomszék vásárlása, vagy megépítése előtt tanácsos tehát a rendszert egy ideiglenes berendezéssel néhány hétig kipróbálni. Ennek érdekében elég beszerezni egy magas műanyag bilit, amelyet olcsón lehet egy műanyag szaküzletben megvenni. Ilyen, sokszor zománcozott bádogból készült bilit, ószeresnél is be lehet szerezni.

A bilit a vécé mellé helyezzük. Ne feledjük el az almot tartalmazó kosarat vagy edényt sem, amit pl. faforgáccsal vagy fűrészporral töltünk meg. Az alomszék használata közben tanulja meg az egész család, hogy ürülékünkkel törődni is kell. A vécéöblítő láncát meghúzó, vagy gombját megnyomó személyek felelőtlen társadalmából kilépünk. Ez talán az egyik legnagyobb lépés a felelős környezetgazdálkodás felé. Néhány hét alatt a család tudja, hogy ez a lépés megtörtént-e vagy sem. Siker esetén alomszéket rendelhetünk, vagy építhetünk.

Új ház építése, vagy régi felújítása esetén tanácsos egy vécé lefolyócsövét és az öblítőt tápláló vízvezetéket is az alomszék mellé beszereltetni. Még akkor is, amikor vécét nincs szándékunkban elhelyezni. A ház esetleges eladásakor az új tulajdonos nem óhajt szükségszerűen alomszéket használni. Ekkor egy vízvezeték szerelő a vécét egy órai munkával elhelyezi. A lefolyócsövet eltakaró burkolólapot eltávolítja, és a csésze elhelyezése után az öblítőt ráköti az erre előzetesen elhelyezett zárócsapra.

Használati utasítás

Alomnak használhatunk:

[1]
Hulladék karton dobozokat tanácsos a kézi aprítás előtt megnedvesíteni. A fémes kapcsokat és a műanyag elemeket (ragasztó szalagokat, címkéket, stb.) előzetesen el kell távolítani. Kísérleteink alapján, a kartonpapíron lévő nyomdafestékek a komposztálás első három hónapja alatt teljesen és maradéktalanul elbomlanak.

Amit alomnak nem szabad használni:

Használat előtt az üres vödörbe néhány centiméter vastag alomréteget helyezünk. A használat után hozzáadott alom mennyiségét idővel minden használó ki tudja kísérletezni. Túl sok alom esetén gyakrabban kell üríteni. Túl kevés alommal a szagok megjelenhetnek.

Alomszéken nem tanácsos hosszú ideig «trónolni» és pl. regényt vagy újságot olvasni. Az ilyen gyakorlat vécén megengedett, ugyanis székletünk ott vízbe esik. Az alommal nem takart fekália nem kívánatos illatokat terjeszt. Ezért kell dolgunkat lehetőleg gyorsan elvégezni és a használt vécépapírt ürülékünkre teríteni. Még hatásosabb, ha ürülékünket egy vagy két vécépapír lappal be is takarjuk. Láttam olyan családot, ahol erre a konyhában és asztalnál használt szennyes törlőpapírokat, papírszalvétákat helyezik az alomszék mellé. Ez a megoldás, a szagok megállítására, igen hatásos. Ezután a takaró papírra egy maroknyi almot szórunk és az egészet egy kis pohár (1 – 2 deciliter) vízzel megnedvesítjük. Erre lehet egy virágüzletekben használt kis vízporlasztót is használni. Ez a hölgyek megoldása. Férfiak rendszerint másként járnak el. A takaró alom nedvesítésére vizeletüket használják [2]. Ez még hatásosabb, mint a víz. Vizeletünket úgy irányítjuk, hogy az ürüléket takaró alom egészét benedvesítsük. A nedves alom állítja meg a szagokat. Használatra minden vécépapír megfelel, még az előre nedvesített, illatosított, vagy mintákkal nyomtatott papír is. Növényi cellulózból készült egészségügyi betéteket, de a szintén cellulózból készült pelenkabetéteket is az alomszékbe lehet dobni. Németországban, Franciaországban és Belgiumban ilyen komposztálható betétek a kereskedelemben már kaphatók [3].

[2]
Ez a megoldás csak a férfiak számára elérhető. Több, nem helyesen használt alomszéket láttam már, ahol bizony kellemetlen szagok terjengtek. A leggyakoribb hiba az alom nem nedvesítése, ugyanis a takaró száraz almon a szagok könnyen átmennek. Ekkor elég volt a száraz alomra rávizelni, ügyelve a vizeletnek az egész takaró almon való egyenletes elosztására. A szagok azonnal megszűntek. Ezt a hatásos megoldást számos női használó erősen bírálja. Amíg a férfiak «tűzoltó fecskendő technikával» a vizeletet az alomra szórják, az alomszék ülőkéje is neves lehet. Ez is kellemetlen. Néhány családban a férfiakat arra kötelezik, hogy az alomszéken ülve vizeljenek. Egy jó barkácsoló, alomszékét egy gombnyomásra működő vízporlasztó fejjel látta el, amit a vezetékes vízzel üzemeltet. A másik megoldás egy alomvizeldeelhelyezése.
[3]
Egy újszülött első két – három életévében, nedves pelenkabetéteivel, több száz kg szennyező hulladékot termel. Az egészségügyi betétek szerves szennyezése sem elhanyagolható. Ezeket ma szemétlerakóba viszik, vagy elégetik. Az ebből eredő környezeti károk jelentősek. Ideje lenne a nem komposztálható betéteket növényi cellulóz alapú betétekre felcserélni, amelyeket vagy az alomszékbe dobnánk, vagy a külön begyűjtött és komposztálásra szánt szerves konyhai, ill. kerti hulladékba. A szennyezés csökkentésére sok belga és francia anya, régimódi rongypelenkát használ. Ezzel a jelenlegi pelenkabetétek környezetrombolását előzi meg, ami bizony nem elhanyagolható: a nem kivehető betétes, eldobható pelenkák a környezetrombolás bajnokai közé tartoznak. A rongypelenkák mosásakor csak az ürülék és a mosószer szennyezi a vizet. Ha a víz tisztítása a KEGYEDI rendszerrel történik, az ebből keletkező szennyezés is eltűnik bár az eszményi megoldás a cellulóz betétek komposztba vitele.

Ne várjuk meg azt, hogy a vödör tele legyen: egy 15 – 18 literes teli vödör ürítése idősebb, gyengébb, vagy beteg személyeknek sokkal nehezebb. Kerüljük a nagyméretű vödrök vagy tartályok használatát, ami ugyan az ürítés gyakoriságát csökkenti, de izomerőt is igényel. Egy 12 literes zománcozott bádogvödör ürítése nem igényel nagyobb izomerőt.

Az ürítés a komposztketrecben történik. A kiöntött anyagot kerti hulladékkal (nyírt fű, falevelek, kitépett gyomnövények, szalma, stb.) letakarjuk.

Ürítés után tanácsos a vödröt, pl. a kerti csapnál, az erre rendszeresített mosogatókefévelkiöblíteni. Műanyag vödör esetén ekkor a vödörbe szappanos, vagy agyagos vizet öntünk és a tiszta cserevödört az alomszékbe helyezzük. Szappanos víznek mosó- vagy fürdővizünk is megfelel, amit többször is használhatunk. A rozsdamentes ezüstacél a legjobb megoldás, bár két hetenként még ezt is, fürdőkádak, mosdók karbantartására használt szerekkel, alaposan ki kell tisztítani.

A komposztketrecet minden évben, a tél beállta előtt, üríteni kell. Tartalmából egy komposztkupacot készítünk, amit egy legalább 20 cm vastag szalmaréteggel lefedünk. A következő évben az érett komposzt a veteményes kertben felhasználható.

Alomszék a trópusi vidékeken

Az alomszéket trópusi vidékeken is használják, bár ott, a meleg miatt kissé másként kell kezelni.

A hőmérséklet növekedésével az alom szagtalanító hatása kevesebb ideig tart. 25°C-ig úgy használhatjuk, mint a mérsékelt égöv alatt. 30°C fölött néhány óra elteltével gyenge ammónia szag észlelhető, ami az idő múlásával erősödik. Tehát, amint a házban a hőmérséklet tartósan 30°C fölé kerül, az alomszéket minden nap egyszer vagy kétszer üríteni kell. Itt az ezüstacél, vagy zománcozott vödör használata nagyon tanácsos, bár pl. Afrikában (nevezetesen a Kongóban), gazdasági okokból műanyag vödröket használnak.

A megoldás tehát a mindennapi ürítés. A népes afrikai családokban az alomszéket naponta többször is ürítik. Ürítéskor itt, a kiöntött anyag takarására, a legyek miatt, nagyobb gondot kell fordítani. Kinshasában pl. alomnak a városi hulladékból kiszedett karton dobozokat aprítják fel. Lubumbashi városában almot, az esős évszak végén lekaszált magas fű aprításából nyernek. Van aki, a kókuszdió szőrét, vagy aprított banánfa levelet használ alomnak. Az almot használat előtt kissé megnedvesítik. Itt, a magasabb hőmérséklet miatt a komposzt már 3 – 4 hónap alatt beérik. A száraz évszakban a komposztkupacot gondosabban takarják, sőt hetenként még meg is locsolják. A hagyományos mezőgazdasági módszereiket követve az afrikaiak a kupacban való komposztálás helyett a sokkal kevesebb munkát igénylő felszíni komposztálást kedvelik. Ezzel a módszerrel teljesen terméketlen, igen kemény laterites sziklás talajon is lehetett kukoricát, amerikai mogyorót, paradicsomot, babot, manióka gyökeret, sőt még banánt is termelni. A Szahara déli szélén levő vidékeken (Sahel) az alomszék termelésével takart futóhomokból sikerült igen termékeny és kevés öntözést igénylő kerteket kialakítani. Itt a talajt félérett törek-komposzttal (ami azonos a Jean Pain-féle hőgerjesztő komposzttal) állandó jelleggel takarni kell. Az így takart veteményes, igen termékeny kertek, öntözővizet gyakorlatilag nem igényelnek.

Párával telített meleg levegőjű esőerdőben, az alomszéket a házon kívül elhelyezett, jól levegőztetett bódéban, üzemeltetik. Jean Pain módszerével itt sziklás talajon is sikerült termékeny kertet kialakítani.

Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy a trópusokon, az egészségügyi szakemberek által javasolt pottyantós árnyékszékek (amit ott «latrinának» neveznek) használata, nemcsak szennyezi és fertőzi a környezetet, hanem az ürülék mezőgazdasági felhasználását is körülményessé teszi. Jelenlegi tudásunk szerint, itt az alomszék tűnik a lehatásosabb megoldásnak.

Alomszék a muzulmán országokban

Az alomszék használatát illetően, észak-afrikai muzulmán levelezőim gyakran a következő két kérdést teszik fel:

Ezzel párhuzamosan, levelezőim guggolós un. «török vécék» és «latrinák» használatáról beszélnek. Ezeket a török vécéket, vízzel öblítik ott, ahol minden liter víz aranyat ér. Minden levelezőm igen komoly vízhiányról számol be.

Az első kérdésre a válasz igen egyszerű: ott, ahol emberek is élhetnek (pl. oázisokban) van annyi növény, amennyi az alom készítésére elegendő. Nem szabad elfelejteni, hogy az alomszék termeléséből készített komposzt a talaj feljavításával nemcsak a termelést növeli, hanem az öntözővíz szükségleteket is csökkenti. A falevelekből, gyomnövényekből, mezőgazdasági hulladékokból, stb. készített alom mellett a városi hulladékból kiemelhető karton- és papír hulladék is, egy értékes alom-alapanyag.

A török- és hagyományos vécék alomszékekre való lecserélése személyenként és évente legalább 16 000 liter vizet takarít meg. Itt nem is beszélek a keletkezett fekáliás víz kezelése nyomán keletkezett szennyezésről és közegészségi veszélyekről. A vécéöblítésre felhasznált vizet itt a mezőgazdaságtól vonják el. A termelhető élelmiszer mennyiségét, csak a rendelkezésre álló víz határozza meg. Emiatt, sivatagi-, vagy vízben nagyon szegény országokban a vízöblítéses vécé használata egy igen komoly etikai és erkölcsi kérdést vet fel.

A vallás által előírt tisztálkodási szabályok betartását az alomszék egyáltalán nem befolyásolja. Ahol vécéöblítésre van víz, ott az alomszék mellett elhelyezett kis mosdó segítségével, az intim tisztálkodás is megoldható. Ahol vezetékes víz nincs, ott egy kerti locsolóból a személyes mosdókesztyűre egy kevés vizet lehet önteni, ami a tisztálkodásra elegendő. Ezt tapasztalatból tudom. Egy végbélműtét következtében sokszor kellett vécére mennem, néha naponta 25-ször. A hagyományos vécépapír itt nem adhatott egy kielégítő megoldást. Az alomszék mellé egy személyes mosdókesztyűt helyeztem el, amit használat után a mosdóban kiöblítettem. 3 – 4 napi használat után a mosdókesztyű a szennyessel mosásra került. Ez a módszer a vallási tisztálkodásra is megfelelő.

Az alomszék és a vécé «együttélése» a háztartásban

Alomszéket használó családoknál gyakran fordul elő, hogy az alomszék mellett, egy vécét is meghagynak. A mindig hangoztatott indokolás szerint «látogatóinkat nem kényszeríthetjük az alomszék használatára!».

Ilyen esetekben a tapasztalat azt mutatja, hogy a vécét, puszta megszokásból, vagy «kényelemből» a család egyik vagy másik tagja elkezdi, először csak néha, majd egyre gyakrabban, használni. Az ürítéssel és az alomellátással járó kis munka elkerülésére sietős világunkban nagy a kísértés arra, hogy a könnyebbik megoldást válasszuk, ami végül szokássá válik: néhány hónap alatt az alomszéket a család legtöbb tagja már nem használja. A szokás hatalmát mindig alábecsüljük...

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a vécé fenntartása igen sokba kerül. A szürkevíz tisztítására elhelyezett KEGYEDI rendszer mellett a fekáliás vizet tisztító berendezést is üzemeltetni kell, ami elektromos áramot fogyaszt, nem is szólva a rendszeres szippantásról és karbantartásról. Ha már az alomszék használata mellet a KEGYEDI rendszert is elhelyeztük (aminek karbantartása nincs), csak a látogatók részére, nem túl ésszerű egy költséges víztisztító rendszert üzemeltetni [4].

[4]
Egy francia építész barátom, Rémi Florian, aki bio- és öko-építészetre szakosodott, a TELESÖ és KEGYEDI rendszereket minden ügyfelének javasolta, sajnos kis sikerrel. Tanácsomra, a házat, amiben építészeti irodája volt, a két rendszerrel felszerelte. Ügyfeleit szűrt esővízzel kínálta, és amikor vécére kellett menniük, csak egy alomszék állt a rendelkezésükre. Az eredmény nem maradt el: ezután ügyfelei túlnyomó többsége a TELELSÖ és KEGYEDI rendszer, valamint az alomszék elhelyezése mellett döntött.

Akik nem merik látogatóikra a családi alomszék használatát «ráerőszakolni», lelkük mélyén feltehetően nem fogadták el az alomszéket. Bizonyos mértékig «szégyenlik» azt, hogy nem úgy élnek, mint a többiek. Itt egy társadalmi szempontból maradi állásponttal állunk szemben: «másságunkat» nem merjük vállalni. Ennek a kérdésnek az érzelmek nélküli elemzése egy nagyon határozott következtetésre vezet. Ha valakinek szégyellnie kellene magát, az nem az alomszék használója, hanem az az ember, aki környezetünket vécéjével még akkor is rombolja, amikor alomszéket is használhat.

Azoknál a családoknál, ahol ezt az igen kézenfekvő gondolatot magukévá tették, látogatóiknál az alomszék használata semmi nehézséget nem okoz. A legelemibb illemszabályok szerint is, a látogató a ház szokásait tiszteletben tartja, és azokhoz alkalmazkodik. Alomszéket arisztokrata családok is használnak, ahol igen előkelő látogatók fordulnak meg, akik az alomszéket szó nélkül használják. Számukra illetlen lenne ezt szóvá tenni. Az alomszék használatának a megtagadási mértéke az iskolázottsági fokkal és az illemszabályok ismeretével fordítottan arányos.

Az alomszéket a gyermekek fenntartás nélkül elfogadják. Számukra sokszor ez csak egy játéknak tűnik. Az első meglepetés után gyermekeink barátai teljesen elfogadták. Később gyermekeink büszkék voltak arra, hogy olyan házban élhettek, ahol többé a vizet senki sem szennyezte.

Látogatóink között volt olyan, aki az alomszék használatát már eleve elutasította: csupán az esővíz hasznosítás műszaki megoldásainak a megtekintésére keresett fel. A hosszabban tartó beszélgetés alatt természetes szükségletét kénytelen volt alomszékünkön kielégíteni. Ekkor fedezte fel az alomszékről alkotott véleménye és a valóság között tátongó szakadékot. Több ilyen látogatónk tért át az alomszék használatára, és lett az ügy legtevékenyebb harcosa. Egy próba ékesebben szól, mint a legszebb érvelés.

Az olvasás folytatására, nyissa meg Az emberi ürülék vegyi összetétele c. fejezetet.

ELEJÉRE

Bevezető - Bevezetés - Fenntartható vízgazdálkodás - Esővízhasznosítás - Szennyvízkezelés - Száraz toalettek - Vízönellátó a városban és a nagy világban - A biotömeg és a víz együttes kezelése - A fenntartható vízgazdálkodás bölcseleti és jogi szemlélete - Tartalomjegyzék