A háztartási szürke-víz egyedi kezelése

A VÍZGAZDA tudományának az egyik lényeges alkalmazása

Az egyedi (szelektív) szürke-víz kezelés néhány mondatban

Az alanti fejezet elolvasása időt vesz igénybe, viszont megéri a fáradságot, ugyanis az itt vázolt megoldások jelentős pénzmegtakarításhoz vezetnek, nem is szólva a nagyon hatásos környezetvédelemről. Ezért lényegét néhány mondatban összefoglaljuk.

Falvakban és külvárosi kertes családi házakban is, a hosszútávon fenntartható szennyvízkezelés csak a szürke- és fekete-víz külön kezelésével képzelhető el. Az alomszéket használó családoknál, elhelyezéséhez a házban semmilyen átalakítás nem szükséges, ugyanis a házból, a már létező szennyvízelvezető csövön, csak szürke-víz távozik. Akik ragaszkodnak a vízöblítéses vécéhez, az abból kifolyó fekete-víz elvezetésre a házban egy külön csövet kell elhelyezniök amelyik tartalmát egy szippantható tárolóba öntené ki. Ezután mindenütt nyitva áll a szürke-víz kerti értékesítésének a lehetősége.

Ami a környezet védelmét illeti, mint minden szennyvízkezelő berendezés esetében, itt is a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldások egyben a leghatásosabbak is. Nyáron és főleg aszályos vidékeken, a házból kijövő szappanos (szürke) vizeket, minden előzetes kezelés nélkül a kerti növények tövébe lehet vezetni, lehetőleg talajtakaró (mulcs) alá, vagy fölé. Télen (és azoknál, akik szennyvizükkel nem akartnak foglalkozni) a szürke-vizet egy kisebb méretű emésztőn keresztül egy földalatti szórórendszerbe vezetjük, aminek a legolcsóbb változata a szórógödör. Ahol még van szikkasztó, ott az emésztőből kifolyó szürke-vizet oda kell kivezetni. Ebből kimutathatóan semmilyen környezeti ártalom nem jön és nem is jöhet létre.

Ezek a nagyon olcsó megoldások semmilyen karbantartást nem igényelnek. Elhelyezésük után « el lehet őket felejteni ».

Néhány kulcselem a rendszer megértéséhez

Egyéni kezdeményezéssel megvalósítható VÍZÖNELLÁTÓ rendszer környezeti behatásait először főleg közvetlen környezetünkben – pl. a kertünkben – észleljük. A rendszer széleskörű alkalmazása viszont olyan mértékű környezetjavuláshoz vezetne, ami a szakemberek, és a környezetvédelemre figyelmes politikusok legmerészebb álmait is túlhaladná. Az alábbiakban leírt út végén, a külvárosi és falusi családi házak lakói szennyvizükkel a környezetet többé nem szennyeznék. Vízfogyasztásuk csökkenne és a termőtalajok újjáélesztéséhez is hozzájárulnának.

A szürke-víz (háztartási szappanos víz) egyedi kezelésének a fontosságát és az előnyeit csak akkor értjük meg igazán, amikor a következő három analitikai tényt megismerjük:

• A víz szennyezésének a kulcseleme az ürülékben lévő nitrogén, ami hagyományos tisztítás után, a befogadó közegben nitrát szennyezés formájában jelenik meg.
  
• A háztartási szennyvizek nitrogén tartalmának a 98 százaléka a vízöblítéses vécékből folyik ki.
  
• A városi szennyvízben lévő baktériumok 99%-a a fekete-vízzel kerül oda. Tehát a szürke-vízben legalább százszor kevesebb baktérium van, mint a jelenlegi szennyvízben.

A ma mindenütt begyűjtött városi szennyvíz a szürke- és a fekete-víz keveréke. A hagyományos felfogás szerint, ezt a kétfajta vizet együtt kell kezelni. A VÍZGAZDA alapelveinek az ismeretében már tudjuk, hogy a « mindent a szennyvízcsatornába » felfogás tudományosan legalább annyira helytelen, mint a « mindent a szemétládába » elv. A kétfajta szennyvíz vegyi- és élettani tulajdonságai nagyon különböznek. Ebből kifolyólag együttes kezelésük több problémát okoz, mint amit a keverék együttes begyűjtése megold. A kétfajta víz egyedi (külön-,ill. szelektív) kezelése műszakilag sokkal egyszerűbb, olcsóbb és a környezetvédelem szempontjából magasan hatásosabb.

Ebben a fejezetben csupán a kertes családi házakban keletkezett szürke-víz kezelésével fogunk foglalkozni. A városi szennyvizek fenntartható kezelése egy másik fejezet tárgyát képezi.

Az egyedi kezelés és a törvények

Félreértések elkerülése végett tudni kell, hogy az « egyedi kezelés » ma a törvényekben a családi kertes házakban elhelyezett – tehát nem közületi – berendezéseket jelöli. Mi az egyedi kezelés alatt a szürke és a fekete-víz egyedi (szelektív) kezelését értjük. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi törvények az egyedi begyűjtést és kezelést nem ismerik, az ilyen berendezések elhelyezését elvileg nem engedélyezik, bár kimutathatóan nem is tiltják. Ezeket bárki elhelyezheti, az érvényeben lévő törvények és szabályzatok tiszteletben tartásával. A gond itt csak a helyi hivatalnokok esetleges rugalmatlan hozzáállásából eredhet. A helytelen törvényeket alkalmazni hívatott hivatalnokok sajnos nem ismerik a fekáliát nem tartalmazó szennyvizek különleges tulajdonságait. Tehát a rendszer elhelyezését a jelen honlap ide vonatkozó tartalmának az ismertetése előzi meg. Csak remélhetjük, hogy a magyar hivatalnokok és a törvényhozók felismerik a szürke-víz egyedi kezelésének a lehetőségeit, amelyek segítségével falvakban a szennyvizek kezelésének a költségeit, mind egyéni, mind önkormányzati szinten, legalább a tized részére lehetne csökkenteni. Erről bővebben a VÍZÖNELLÁTÓ a magyar falvakban c. fejezetben lesz szó.

A jelenlegi törvényes keretek között a házból külön kivezetett szürke-víz egyedi kezelése a hivatalnokok ellenállásába ütközik. Ezek, a sokszor jóindulatú szakemberek szemmel láthatóan el sem tudják képzelni azt, hogy egy család szappanos vizét a kertben hasznosítani akarja. Azt sem értik meg, hogy a fekete-vizet is tartalmazó szennyvízre előírt műszaki megoldások alkalmazása a szürke-vízre teljesen értelmetlen, és a felhasználót – de a közösséget is - felesleges költségekbe verik.

A VÍZGAZDA falusi alkalmazásának a lehetősége tehát csak a helyi önkormányzatok, hivatalnokok és szakemberek kezében van. A jogi lehetőség megvan rá, csupán egy helyi politikai akarat kellene.

Nagyon fontos azt is megjegyezni, hogy a szürke-víz egyedi kezelését az Európai Unió 271/91 sz. alaptörvénye megengedi, sőt harmadik törvénycikkének az utolsó bekezdésében egyenesen előírja. Ezt a törvénycikket a magyar törvényhozóval ellentétben, sem a belga, sem a francia törvényhozó – feltehetően nagy nemzetközi víztisztító vállalatok nyomására – nemzeti törvényrendszerébe nem ültette át. Innen erednek Nyugaton azok a tudománytalan rendelkezések, amelyek csatornázott körzetekben a szürke-víz egyedi kezelését nem engedélyezik.

A szürke-víz kiöntése

A szürke-víz különleges tulajdonságai

Amint azt már a bevezetőben jeleztük, a házakból kifolyó kevert szennyvizekhez képest a fekáliát nem tartalmazó szürke-víz nagyon kevés kórokozó baktériumot tartalmaz. Nitrogén is nagyon kevés van benne, az is csak a vezetékes- és a mosogatóvízből jön [1]. Szennyezési terhe szappanokból és a különböző háztartási mosó-, mosogató- és tisztogató szerekből származik. Nagyon fontos adat: a szürke-vízben, a környezetre igen káros gyógyszermaradékok, alig vannak: azok nagyrészt a fekáliás vízbe kerülnek. Az itt leírt rendszer ezt az egyre égetőbb problémát is egyszerűen megoldja [2].

Vegyi szempontból a szürke-vízben, szerves nitrogénvegyületek (mint a fehérje-félék, a karbamid vagy urea), gyógyszermaradékok és a fekáliából származó szerves foszfor vegyületek gyakorlatilag alig vannak jelen. Ennek következtében a szürke-víz kiöntésére egészen más szabványokat kellene alkotni. Ez a törvényalkotó kötelessége. Viszont családok szintjén ez a gond, még a jelenlegi törvényes keretek között is, megoldható.

A nem kezelt (nyers) szürke-víz

Összetételénél fogva a szürke-vizet elvileg minden kezelés nélkül, pl. egy szikkasztó, vagy szórócső [3] segítségével, a talajba lehetne szivárogtatni. A továbbiakban beszélni fogunk a szórógödörről is. A kanadai François Tanguay, Petit manuel de l'auto-construction (A saját építésű ház kézikönyve) [Mortagne kiadó, Québec, 1990] c. könyvében is a szürke-víz kezelés nélküli talajba szivárogtatását javasolja. Ezt a nagyon egyszerű gondolatot számos amerikai szerző át is átvette.

A szürke-vízben lévő szappanok, mosó-, mosogató- és tisztító szerek szenet, oxigént, és hidrogént tartalmazó nagy méretű, un. makromolekulákból állnak. Ezek a nagy dipólus nyomatékkal rendelkező (un. « poláris ») molekulák a talajrészecskékre nagyon hatásosan tapadnak (adszorbeálódnak). A helyben magától kifejlődő baktériumtenyészet ezeket a nagy molekulákat a talajban széndioxidra és vízre építi le. A mosószerekben jelenlévő, kén és foszfor eközben szulfát- és foszfát ionokká alakul. Ezek az ionok a talajban mindig nagy mennyiségben jelenlévő kalciummal egyszerűen kicsapódnak és oldhatatlan ásványi sók formájában az altalaj vizeit egyáltalán nem szennyezik. Érthető tehát az a megfigyelés, ami szerint földalatti víztartalékainkban (itt nem a felszín-közeli talajvizekről van szó) a szappan- és mosószer maradékok szennyezés formájában soha nem jelennek meg. Ezzel szemben, a földalatti vizeket a fekáliás vízben lévő nagy mennyiségű nitrogén – főleg hatásos tisztítás után – nitrát szennyezéssel fenyegeti. Ezért tiltották meg a szikkasztók használatát. Ezzel szemben, nitrogént nem tartalmazó szürke-víz szikkasztóba eresztésének a tilalma tudományosan nem indokolt.

A háztartási szürke-vizet, minden kezelés és környezeti ártalom nélkül a talajba lehet szivárogtatni. Itt a legegyszerűbb és leghatásosabb megoldás a kezeletlen szürke-vízzel való kertöntözés.

Szürke-víz kertöntözésre. A közületi szennyvízkezelés következményei.

A fekáliát nem tartalmazó, házból kijövő vizet, minden kezelés nélkül a kert öntözésére lehet tehát hasznosítani. Itt, természetesen öntözésről és nem locsolásról van szó. A víz nem a levelekre, hanem a növények lábához kerül. A kertöntözésre fel nem használt felesleges szürke-vizet legcélszerűbb nyitott, növényekkel teli szikkasztó árokba, vagy mélyedésbe ereszteni. Megj.: Egyesek, akik szürke-vízzel öntöznek, azt jelezték, hogy a szappanos vizet a levéltetvek nem kedvelik. Ez csupán egy vélemény.

Érthető tehát az a kijelentés, ami szerint az alomszék falusi és kertvárosi széleskörű alkalmazása a szennyvízkezelési költségeket gyakorlatilag a nullára csökkenti; ezalatt maximális környezetvédelmet biztosít. Ilyen körzetekben is, mint mindenütt, a közületi szennyvízkezelés nagyon erős környezetromboláshoz vezet. Ez a megoldás az államot és az önkormányzatot is hatalmas költségekre kényszeríti. Nem is beszélünk a lakosságot ezután terhelő növekedő csatornadíjról.

VIZGAZDA falvakban és kertvárosokban

Még azok is, akik ragaszkodnak a vízöblítéses vécéhez, szürke-vizüket a kertben értékesíthetik. Az előbbiek ismeretében, a hosszútávon is fenntartható szennyvízkezelés bevezetése falvakban, néhány egyszerű lépést igényel. Az első lépés az alomszék széleskörű ismertetésével kezdődik. Amint azt jeleztük, az alomszék használata a szennyvízkezeléshez köthető költségeket a nullára csökkentik.

A tisztított szürke-víz

Nagyon kevés kivételes eseten kívül, a szürke-víz tisztítása nem indokolt. Az is igaz, hogy télen nincs igény a kerti locsolásra. A szürkevíz-emésztőben való előzetes kezelés a földalatti szórórendszer dugulását megelőzi. Laboratóriumi méréseink alapján, 18 napos átfutási idő után a szürkevíz-emésztőben magától létrejövő nemlélegző folyamatok, a KOI-ben (KOI = kémiai oxigén igény) kifejezett szennyezési teher 60 – 80 %-át leépítik. Ezek után a legegyszerűbb megoldás az emésztett víz szórógödörbe való eresztése.

A szürke-víz, néhány centiméter vastag talajrétegen átszivárogva kristálytiszta nézetet vesz fel. Teljes nitrogén tartalma alig egy-két milligramm literenként– tehát kevesebb, mint ami a felhasznált vezetékes vízben volt. Nitrát-nitrogén tartalma 0,2 mg/l alatt van.

Méréseink szerint az emésztett szürke-vízben, még a kb. 20 milligramm/liter nitrátot tartalmazó városi vizet használó családoknál is, alig maradt 0,2 mg/l nitrogén, nitrát ion formájában. Ez a redukáló közegben létrejövő biológiai denitrifikáló folyamat eredménye.

Az emésztett szürke-víz kellemetlen szaga

Nemlélegző folyamatok a szürkevíz-emésztőben vegyileg igen erős redukáló közeget hoznak létre. Ezt a víz tetején létrejövő zsiradékréteg is elősegíti, amiben igen tevékeny baktériumtenyészet fejlődik ki. Vegyileg redukáló közegben, a mosószerekben lévő kénvegyületek egy nagyon kis része szulfid ionokká redukálódik, amelyek vízben kénhidrogént hoznak létre. Ez adja az emésztett szürke-víz kellemetlen, záptojásra emlékeztető szagát.

A jelenség egyáltalán nem veszélyes. Szaglószervünk talán a kénhidrogén illatára a legérzékenyebb. A levegőben már köbméterenként egy köbcentiméter (egy gyűszűnyi) kénhidrogén gáz, bár minden veszély nélkül, kellemetlen szagérzetet hoz létre. Az emésztett szürke-víz szagát egy nagyon egyszerű berendezéssel meg lehet szüntetni, vagy legalább is mérsékelni. A vizet egy 100 vagy 200 literes tartályba kell vezetni, ahol egy díszmedence buborékoltató, a szagot gyorsan elviselhető szintre viszi. Egy ilyen buborékoltató a barkácsáruházakban kevesebb, mint 10 euróért beszerezhető és üzemeltetése alig fogyaszt 7 Wattot.

Nagyon fontos megjegyzés: Az emésztőből kijövő szürke-vizet, még akkor sem szabad egy folyóvízbe kiönteni, amikor annak minősége a szabványoknak megfelel [4]. A VÍZGAZDA harmadik alaptételének az értelmében szürke-vizet csak a KEGYEDI rendszer teljes változatával történő tisztítás után szabad egy természetes folyóvízbe kiönteni.

Az emésztett szürke-víz talajba szivárogtatása Franciaországban

Franciaországban még a fekáliát tartalmazó fekete-vizet is a talajba szabad szivárogtatni. Ezzel szemben, minden tudományos alapot nélkülözve, a szikkasztó ott is tiltott – még fekáliát nem tartalmazó szürke-víz talajba szivárogtatása esetén is. A francia szakemberek többsége még nem jött rá arra az egyszerű tényre, hogy fekáliát nem tartalmazó szürke-vízben nincs nitrogén, ami a földalatti vízrendszert szennyezné. Franciaországban az alomszéket családok ezrei használják, akik fekete-vizet nem termelnek. Hosszú vita és számos vízminta elemzés után, egyes, rugalmasabban gondolkodó hivatalnok a KEGYEDI rendszert nem hivatalosan, de engedélyezte.

Hol nem lehet az emésztett szürke-vizet a talajba szivárogtatni?

Amint azt már a bevezetőben említettük, hegyvidéken, karsztos vidékeken, repedezett, sziklás altalaj felett és ott, ahol a talajvíz a felszín közelében van (árterületeken), emésztett szürke-vizet nem szabad a talajba szivárogtatni. Itt, a KEGYEDI rendszer teljes változatát kell elhelyezni.

A KEGYEDI rendszer

Ismételjük, az un. KEGYEDI rendszer kiépítése csak nagyon ritka esetekben indokolt. Ezt a biológiai szürke-víz tisztító rendszert Belgiumban, az Université de Mons Természettudományi Karán fejlesztettük ki. A rendszer csak a fekete-vizet nem tartalmazó szürke-víz tisztítására alkalmas. Ezért hívják Magyarországon kívül a rendszert mindenütt TRAISELECT-nek, ami a francia « TRAItement SÉLECTif » (egyedi kezelés) rövidítése.

Egyszerű- és viszonylag olcsó jellegénél fogva, nem egy kereskedelmi rendszerről van szó. A következő fejezetben leírtak alapján egy barkácsoló magánszemély a rendszert kertjében igen könnyen és olcsón elhelyezheti. Tulajdonképpen, pontosan ez is a legnagyobb « hibája »: a rendszer túl olcsó arra, hogy az üzletemberek figyelmét felhívja. Innen adódik az a sajnálatos tény, hogy pl. Belgiumban elhelyezése hivatalosan tiltva van, ugyanis ott, 2010 január elsejétől csak a kereskedelemben bejegyzett rendszereket lehet elhelyezni. Hivatalos engedélyt viszont csak vállalkozók kaphatnak, magánszemélyek nem.

A KEGYEDI rendszer alapváltozata egy szórógödörre rákötött szürkevíz-emésztő. Ennél már csak a faluhelyen kertöntözésre szánt szürke-víz hasznosítás ad nagyobb környezetkímélést – még olcsóbban.

A KEGYEDI rendszer alapelvei zárt beépítésű városközpontokban is alkalmazhatók. A hagyományos szennyvízcsatornába csak szürke-víz és a csapadékok vize kerül, amit olajfölözés és rácsszűrés után egy három hetes átfutású nedves zónában a fény, kristálytisztára tisztít. A gazdaságos öblítővel ellátott vécékből kifolyó fekete-vizet egy külön csatorna vezeti egy alom-átitató telepre, ahol értékes komposztot készítenek belőle.

Az olvasás folytatására kattintson A szürke-víz kezelő rendszerek kiépítése c. fejezetre.

ELEJÉRE