DeutschVÍZÖNELLÁTÓEnglishVÍZÖNELLÁTÓEspañolVÍZÖNELLÁTÓFrançaisVÍZÖNELLÁTÓItalianoVÍZÖNELLÁTÓMagyarVÍZÖNELLÁTÓNederlandsVÍZÖNELLÁTÓ
Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh
Eautarcie EAUTARCIE Eautarcie- Joseph Országh
CímlapBevezetésVÍZGAZDA: a fenntartható vízgazdálkodásEsővízhasznosításSzennyvízkezelésSzáraz toalettekVízönellátó a városban és a nagy világbanA biotömeg és a víz együttes kezeléseGondolatok a vízügyi politikárólFüggelék VÍZÖNELLÁTÓ Fenntartható vízgazdálkodás a világban
Vízönellátó a városban és a nagy világban
TELESŐ a városban

KEGYEDI rendszer a városban

VÍZÖNELLÁTÓ a fejlődő országokban

VÍZÖNELLÁTÓ a magyar falvakban

A Balaton megmentése

Ez a szöveg 2003-ban jelent meg először a www.eautarcie.com honlapon.

Átvitel a www.eautarcie.org honlapra: 2010-04-19

Frissítve: 2016-07-02

A Balaton megmentése

A Balaton érzékeny vízrendszerét hosszútávon csak a VÍZGAZDA alapelveinek a maradéktalan alkalmazásával lehet megmenteni. A közületi szennyvízkezelés és a jelenleg előírt megoldások még a legjobb esetben is, csupán igen kis hatásfokú tüneti kezelésnek tekinthetők. Mondhatnánk azt is, hogy a tóba való közvetlen beöntésen kívül a hagyományos szikkasztós megoldások jobban védték a tavat és a környezetet, mint a legdrágább, ma kötelezővé tett, szennyvíztisztító berendezések.

A VÍZGAZDA alapelveinek az ismeretében rájövünk arra a meglepő tényre, hogy a jelenleg előírt megoldásokkal pontosan azt teszik, amit minden áron el kellene kerülni: a csatornahálózat és a víztisztító állomások kiépítését. Így nyári időszakban, amikor a legnagyobb a tómelléki települések terhelése, a nagy mennyiségű szennyvíz, ha tisztítva is, a Balatonba folyik. Amint azt az előzőekben láttuk, még a leghatásosabb víztisztítás is, a bejövő nitrogén kb. 10 százalékát, nitrát ionok formájában, a tóba juttatja, ami személyenként és évente 2,5 kg nitrátot jelent. Hasonló a helyzet a mosószerekből és a fekáliából származó foszforral. Ehhez adódik a víztisztító állomásokon átmenő gyógyszermaradékok hatása, nemcsak a fürdővíz minőségére, hanem a vízi élővilágra is. Az erős elpárolgás és a gyenge vízfeltöltés miatt a vízkicserélődés igen lassú folyamat, ami a beöntött nitráttartalom lassú, növekedéséhez vezet. A mosószer maradékokból, valamint a fekália lebontásából eredő foszfát ionok segítségével a beöntött nitrát egyre erősödő algásodáshoz vezet, ami a víz oxigén készletét lassan felemészti. A halak fokozatosan elpusztulnak, a Balaton elmocsarasodik.

A jelenség még visszafordítható, de csak következetes és új vízpolitikával

Az elmúlt években tapasztalható javulást a szennyvíztisztítás általánosításának tulajdonítják, ami csak azért tűnik igaznak, mert az összehasonlítási alap helytelen. A tisztítás nélkül a tóba vezetett szennyvíz behatásaihoz képest a tisztított víz beöntése egy kevés javulást hozott, de hatalmas összegek elköltése árán. A hosszútávon is fenntartható vízgazdálkodás érdekében a környezeti behatások gyökeréig kell visszamenni. A javít(gat)ó megoldások helyett, mint a szennyvíztisztítás, a megelőző megoldásokat kellene kifejleszteni. A VÍZGAZDA alapelveinek az alkalmazásával igen olcsón el lehetne érni azt, hogy a tóba semmilyen szennyvizekből eredő szennyezés ne kerüljön.

Ennek a kulcsa kézenfekvő: egyszerűen meg kell szüntetni a szennyvizeknek a tóba való beöntését. Pontosabban: fokozatosan fel kell számolni a «  mindent-a-szennyvízcsatornába  » rendszert. Ez a valóságban sokkal olcsóbb, egyszerűbb és főleg hatásosabb megoldásokhoz vezet, mint a szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztító állomások hálózatának a kiépítése.

A tó gyűjtőmedencéjében lévő települések túlnyomó többsége falusi jellegű, kertes családi házakkal. Itt a megoldások műszakilag egyszerűek és igen olcsóak. A zárt beépítésű városközpontok és a nagy emeletes épületek (szállodák) a szennyvizeknek csak egy kis hányadát termelik, bár itt is vannak megoldások. Az alábbiakban ezt a két lehetséges esetet tárgyaljuk.

A VÍZGAZDA, mint hungaricum

A VÍZGAZDA alapelveit a világon sehol nem alkalmazzák. Amennyiben ezt, pl. a Balaton megmentésére életbe léptetik, a világ minden részéről ide jönnének ezt a « hungaricumot » tanulmányozni. Ez első lépésben az eljárás, a rendszer széleskörű ismertetésével kezdődik. Itt még nem is kell az emberek környezettudatára hivatkozni. A VÍZGAZDA alapelveinek az alkalmazása hatalmas összegeket takarít meg az állam, az önkormányzatok és a lakosság szintjén. A környezet igen hatásos védelme csak a « jutalom ». Amint a lakosság egy jelentős része a fenntartható vízgazdálkodás alapelveit magáévá tette, a megváltozott körülményeket a külföldi turisták is elfogadják. Az eautarcie.org honlapon javasolt megoldások széleskörű alkalmazása, nemzetközi nagyvállalatok érdekeit képviselő vízügyi szakemberek véleményével ellentétben, az idegenforgalmat jelentősen növelné. A hosszútávon is fenntartható és teljes körű víz- és biotömeg gazdálkodás egy hungaricummá válna.

Csak egy példát említenék ennek a szemléltetésére. Képzeljünk el egy part menti 4 vagy 5 csillagos fényűző szállodát, egy toronyházban elhelyezett sok-sok szobával. A vendég már a szálloda külföldi reklámjaiban értesülne arról, hogy a Balaton mellett a vízzel a magyar különlegességet képviselő VÍZGAZDA (idegen nyelven SAINECO, vagy aSAINissement ECOlogique) elvei szerint gazdálkodnak. A vendég azt is megtudja, hogy a szálloda sem a felszíni, sem a földalatti vizekbe semmilyen szennyezést nem ereszt.

A nagyon szépen berendezett szállodai szobájában, a vendég a hagyományos vécé helyett egy töménybudit talál, ami nagyon hasonlít egy vonatokban vagy repülőgépeken használt vécére.

A szálloda terraszáról, ahol a vendégek ebédelnek, vagy iszogatnak, egy nagyon szép díszmedence látható, szökőkutakkal és éjjeli kivilágítással, amiben a szálloda által «  termelt  » kristálytisztára tisztított szennyvíz látható, amit a magyar KEGYEDI rendszerrel tisztítottak. A teljesség kedvéért, a medence szélén a tisztított víz elemzési adatait bemutató táblázat is ki lenne függesztve. A KEGYEDI rendszerről készített kisfilmet is megnézhetik; idegen nyelveken is.

Kisebb szállodákban és vendégházakban a zuhanyozókat is lágy, igen kellemes esővízzel látnák el, a TELESŐ rendszer alkalmazásával. Bár itt, minden szoba esővízfogyasztását egy külön vízórával mérnék és számláznák. A vendégek rájönnének a természetesen lágy (és nem vegyileg lágyított és fertőtlenített) esővíz által biztosított kényelemre, különösen napozás és fürdőzés utáni hajmosásnál, bár a fogyasztott esővíz számlázásával arra is, hogy egy, bár felújuló, de véges mennyiségű vízforrást használnak.

Kertes családi házak, nyaralók és falvak szennyvizének a kezelése

A rendszer lényege és működése egy kis filmben van összefoglalva.

Fel kellene térképezni azokat a körzeteket, ill. kerületeket, amelyekben a szürke-vizet minden nehézség nélkül a házak kertjeiben műszakilag kezelni lehet. A mindenki által megtekinthető mintaházak kiépítése után, a lakosságot a VÍZGAZDÁHOZ való csatlakozásra mozgósítani lehet, először természetesen csak önkéntes alapon. A helyi médiákon keresztül és előadássorozatok segítségével meg kell győzni a lakosságot az alomszék használatának az előnyeiről. Ez ugyanis családi kertes házaknál a VÍZGAZDÁHOZ való csatlakozás legolcsóbb változata. Az alomszék elhelyezése után a szürke-vizet szikkasztóba lehet engedni, vagy a kerti növények öntözésére felhasználni.

Anyagi ösztönzésre több lehetőség van.

[1]
Az esetleges visszaélések elkerülése végett, a házból kijövő szennyvíz kötelezően, egy minta felvételére alkalmas aknán keresztül folyna a szikkasztóba. Az aknából szúrópróba formájában felvett vízmintán végzett nitrogén teszt, a vízöblítéses vécé jelenlétét egyértelműen bizonyítaná. A szabálysértés, bírságot vonna maga után.

Az 5 vagy 10 éves türelmi idő letelte után az önkormányzat dönt a szennyvízcsatorna új rendeltetéséről. Ekkor elvileg a csatornába már szennyvíz többé nem kerülhet. Szúrópróbák alapján ki lehet még szűrni azokat a tulajdonosokat, akiknek a házából még mindig szennyvíz folyik a csatornába. Itt a beöntés megszüntetését hatóságilag elrendelik; a rendelet megszegése szabálysértés, esetleges bírsággal. A csatornába ekkor már csak az úttestekről és járdákról lefolyó esővíz kerül, amit a tóba való beöntés előtt egy lassú átfolyású nedves szűrő területen kellene átvezetni. A jelenleg létesített szennyvízkezelő állomásokat, ekkor már strandokká lehet átépíteni.

Szerencsére, a Balaton körüli talajviszonyok (főleg a déli parton) a tisztított szennyvíz beszivárogtatására igen kedvezőek. Karsztos, sziklás talajon jobb a szürke-vizet is a teljes KEGYEDI rendszerrel gyakorlatilag ihatóvá tisztítani.

A tó körül nagyon kevés az a zárt beépítésű városközpont, ahol a közületi szennyvíztisztítás az egyetlen megoldás lenne. A VÍZGAZDA alapelveinek az alkalmazásával többé a városok sem szennyeznék a természetes vizeket.

A fenntartható vízellátás

Itt a legfontosabb, és elkerülhetetlen döntés a vezetékes vízellátás önkormányzati kezekbe való visszavétele lenne. A víz nem lehet eladható árú! A vezetékes víz nem lehet más, mint az önkormányzat lakossági szolgálatatása. A díjszabást a rendelkezésre álló vízkészletek és a berendezés üzemeltetésének, ill. felújításának a költségei alapján az önkormányzat szabná meg, számításba véve a község szociális politikáját is.

Egy önkormányzat pl. úgy is dönthetne, hogy személyenként és évente egy bizonyos mennyiségű létfontosságú vizet minden lakosnak ingyen szolgáltatna. Az ezen felül mért fogyasztást egy, a fogyasztás mértékével arányosan növekvő díjszabással tartaná az önkormányzat egy fenntartható szinten.

Ahol a természetes víztartalékok leromlott állapota miatt (pl. nitrátos víz) hivatalosan is iható vizet nem lehet olcsón szétosztani, az önkormányzat az un. «  ártalmatlan  » minőségű víz elosztása mellett dönt. Megfelelő felvilágosítási kampány alapján az önkormányzat, pontosabban az általa megbízott helyi vállalkozó, minden házba a csoportosan megrendelt olcsó fordított ozmózis rendszereket helyezi el. Ez a megoldás rövid- és hosszútávon is sokkal olcsóbb, mint a közületi vízkezelő rendszer un. « korszerűsítése », ami nem más, mint a nagyon drága membrános külföldi rendszer elhelyezése [2].

[2]
Közvetlen iváson és főzésen kívül a nitrátos víz, minden háztartási felhasználásra alkalmas. Miért kellene pl. mosásra, mosogatásra és tisztálkodásra, vagy kertöntözésre, kocsimosásra igen drága, membránnal szűrt vezetékes vizet használni? Egy személy, szigorúan vett ivóvíz igénye nem haladja meg a napi 5 litert, amit egy családi fordított ozmózis rendszer könnyen és igen olcsón biztosít. A szűrt víz minősége is sokkal jobb, mint a legjobb vezetékes vízé.

Az esővíz hasznosítása

Az esővízhasznosítás elterjesztésére a ma már hungaricumnak számító TELESŐ rendszer szerint már csak akkor kerülne sor, amikor a javult anyagi helyzetű lakosság erre igényt tart. Ekkor az esővizet többé nem azért hasznosítanánk, hogy a vezetékes vízzel takarékoskodjunk, hanem a környezetnek, a család egészségének és kényelmének az érdekében. A természetesen lágy, és vegyileg nem fertőtlenített víz fogyasztása minden szempontból előnyösebb, mint a vezetékes vízé. A címlap alsó részén látható kis film mutatja be a TELESŐ rendszert.

A Zala völgyének a fejlesztése

Az idegenforgalom fejlesztése érdekében, igen fontos lépés lenne a Balatont tápláló Zala folyó gyűjtőmedencéjének érzékeny természetvédelmi körzetté való nyilvánítása. A mezőgazdasági termelést és az állattenyésztést fokozatosan, a magasabb jövedelmet biztosító bio-gazdálkodásra kellene átszervezni. Ez a Balaton idegenforgalmának a kiterjesztését is jelentené.

Erősen korlátozni kellene a mezőgazdasági célokra a Zalából, vagy a földalatti vízkészletekből kiemelt víz mennyiségét. A völgyben esetleg termelt hígtrágyát átitató és komposztkészítő központban kellene kötelezően kezelni. A hígtrágya termelése el is kerülhető. Belgiumi tapasztalatok azt mutatják, hogy az almon nevelt marhák, és sertések húsának önköltségi ára, nem haladja meg 5 százalékkal, a hagyományos hústermelési árakat. A minőség ezzel szemben jobb… Az alomból készített komposzt használata a nitrát szennyezést gyakorlatilag megszünteti.

Ezek a döntések a Balaton vizének olyan mértékű javulásához vezetnének, mint amilyent a jelen pillanatban még álmodni sem mernénk.

VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA

Bevezető - Bevezetés - Fenntartható vízgazdálkodás - Esővízhasznosítás - Szennyvízkezelés - Száraz toalettek - Vízönellátó a városban és a nagy világban - A biotömeg és a víz együttes kezelése - A fenntartható vízgazdálkodás bölcseleti és jogi szemlélete - Tartalomjegyzék