A VÍZGAZDA távlatai Magyarországon 2017-ben

Mi a VÍZGAZDA magyarországi alkalmazásának a tétje?

Statisztikai adatok

Ez a rendszer nem egy új, csodálatos technológia a szennyvizek még hatásosabb tisztítására. Ilyenekkel gyakran találkozhat az olvasó. Itt a vízgazdálkodás és a hozzá kapcsolódó ágazatok merőben új szemléletéről van szó, ami a terepen gyakorlatias, műszakilag azonnal elhelyezhető, egyszerű, olcsó és főleg igen hatásos megoldásokat javasol.

A rendszer alapelveit már 2002 decemberében Szegeden, a Dél-Tisza Vidéki Vízigazgatóság szervezésével egy, az ország minden részéről, meghívott vízügyi szakemberek előtt tartott előadáson [1] már ismertettem. Az eautarcie honlap magyar oldalain ezek már 2003 óta olvashatók. A témakör különböző szemléleteiről és megoldásairól Magyarországon is tartottam sok előadást.

[1]
Az előadás után az Igazgatóságon berendeltek egy irodába, ahol egy feltehetően magas-rangú hivatalnok fogadott, a következő szavakkal: « Ön ugye Belgiumból jött? Melyik belga vállalatot képviseli és mit árul ? » Ekkor én néhány mondatban elmondtam, hogy ki vagyok és azt is hogy semmilyen kereskedelmi tevékenységem nincs. Az általam kidolgozott technológiákat bármelyik magyar vállalatnak ingyenesen átadom [2], azzal a feltétellel, hogy legalább a prototípusokat megépíti. Ekkor a hivatalnok órájára tekintve, nagyon udvariasan távozásra késztetett. A beszélgetés nem tartott 5 percig sem.

[2]
A VÍZGAZDA egyik alapvető technológiáját, az emberi- ill. állati ürüléket (fekete-víz, hígtrágya, élelmiszer ipari és városi erjeszthető hulladékok, stb.) tartalmazó szennyvizek környezetépítő, pontosabban felélesztő, alom-átitató telepeket már 1988-ban részletesen leírtam. Ekkor Belgiumban az Ath-i Mezőgazdasági Főiskolán az első kísérleti berendezést meg is valósítottuk és a szennyezéseket leépítő magas teljesítményét laboratóriumi mérésekkel ki is mutattuk. A kísérletek folytatására a kollégákkal egy tervezetet (magyarul « projektet ») nyújtottuk be az EU-nak finanszírozásra. Tervezetünket azzal utasították vissza, hogy « a komposztálás nem egy új technológia, amit az EU finanszírozhat ». Ennek ellenére a rendszert 2010 márciusában egy francia cég meg is valósította és « fumier high-tech » néven szabadalmaztatta (Spanc Info, Le magazine de l'assainissement collectif, N°12, mars 2010). Jelenleg 6 ilyen létesítmény működik Franciaországban, ahol szennyvíztisztító állomásokat helyettesít. A szennyvízből készített mezőgazdasági adalékanyagot (komposztot) a helyi földművesek vásárolják és nagyon kedvelik. A legérdekesebb ebben az ügyben az, hogy ez a technológia minden szerves hulladék kezelésére alkalmas és a klímaváltozások megfékezésének az egyik kikerülhetetlen alapeleme.

Ekkor (2002-ben), az előadáson résztvevőknek belgiumi tapasztalataimról is beszéltem a belga Vízügyi Kormánybizottság tagjaként (ebben a bizottságban dolgoztam 16 éven keresztül). Azt is jeleztem, hogy vízgazdálkodás szempontjából az a tény, hogy Magyarország az Európai-Uniónak még nem tagja, egy történelmi lehetőséget ad egy újszerű vízpolitika kidolgozására, amibe a brüsszeli vaskalapos hivatalnokok még nem szólhatnak bele.

Jeleztem, hogy az előadott alapelvek alkalmazásával egy olyan eredményes vízpolitikát lehetne kialakítani, ami a témakörrel foglalkozó magyar vállatoknak igen komoly világpiaci előnyt biztosíthatna. Az eredmények láttán az egész világról ide jönnének tanulmányozni a hosszútávon is fenntartható vízgazdálkodást (vízellátást, szennyvízkezelést, árvíz elleni védelmet, a vízkészletek feltöltését, stb.).

Néhány év alatt, igen alacsony befektetéssel, olyan eredményeket lehetne felmutatni, amiről a jelenlegi szakemberek még álmodni sem mernek. Magyarországon a világszerte ismert vízgondokból való fokozatos és teljes kilábolás műszaki, és jogi megoldásaival ismerkedhetnének meg.

Számos magyarországi nyilvános előadás után 2013-ban, az akkor szervezett « Budapest Water Summit » vízügyi világtalálkozó magyar szervezőinek egy rövid előadás összefoglalóját küldtem el angol, francia és magyar nyelven. Javaslatomat a szervezők még arra sem méltatták, hogy vételét jelezzék. A 2013 szeptemberében Budapesten rendezett előkészítő fórum szervezőinek egy részletesebb ismertetőt is eljuttattam. Erre sem jött semmi válasz.

A VÍZGAZDA politikai lehetőségei

A szennyvíz gazdálkodás területén

Ennek a rendszernek van egy igen érdekes tulajdonsága, amit eddig a magyar döntéshozók nem vettek észre. A VÍZGAZDA jobban simul az európai víztörvények szelleméhez és betűihez is, mint a mindenütt kierőszakolt kényszercsatornázás és a velejáró szennyvíztisztítás. Van egy másik elem is. A vízgazdálkodás műszaki megoldásainak a kiválasztása egyedül és kizárólagosan a tagállamok hatáskörébe tartozik. Amint a kiválasztott technológiák környezetvédelmi hatásfoka az előírt értékeket eléri, ebbe a brüsszeli bürokraták nem szólhatnak bele. Ez azt jelenti, hogy egy fenntartható szennyvízgazdálkodást minden tagállam megvalósíthat – Magyarország is – függetlenül attól, hogy mi erről a brüsszeli hivatalnokok véleménye [3].

[3]
A jelenlegi magyarországi törvényes keretek között is bármelyik falusi önkormányzat azonnal áttérhetne a VÍZGAZDA rendszerre. Ehhez viszont egy politikai bátorság kell. Egy ilyen önkormányzati döntés jogilag megtámadhatatlan. Amint egy önkormányzat megismerkedik ezzel a lehetőséggel, és a kényszercsatornázásban anyagilag nem érdekelt (nem fogadott el csúszópénzeket), ennek a megvalósítására még európai pályázatot is nyerhet. A megvalósítás után a lakosság olcsóbb vezetékes vízhez jut és a csatornadíjat is elfelejtheti. A VÍZGAZDA az (eladósodott) államnak semmibe sem kerülne, az önkormányzatnak csak annyi pénzébe (európai pályázat útján), amennyi a kényszercsatornázás költségeinek csupán egy töredéke. A családok a szennyvízhez kötött költségeiket lenullázhatják.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szennyvíztisztítást semmilyen európai törvény nem írja elő, csupán a szennyvizek kezelését a környezet leghatásosabb védelmére. Akik a kényszercsatornázást úgy állítják be, mint az EU által előírt kötelezettséget, vagy tévednek, vagy anyagi érdekük « tévedni ». Pontosabban fogalmazva: valamilyen oknál fogva nem vesznek (vagy nem akarnak) tudomást venni a VÍZGAZDA rendszerről, ami a valóságban hungaricum! A jelenlegi lehetőségekre érdemes megnézni a témakörről tartott egyik előadásomon készült videót.

A fenntartható lakossági vízellátás

...is a VÍZGAZDA rendszer szerves része. Ennek tanulmányozásakor az is kiderül, hogy az önkormányzatok, még a jelenlegi törvényes keretek között is azonnal léphetnének, amennyiben erre politikai akaratuk és bátorságuk van. Az új rendszerben a vezetékes víz nemcsak olcsóbb, hanem a lakosság rendelkezésére álló ivóvíz minősége csak a kereskedelemben árult legjobb ásványvizekéhez hasonlítható. Ez a közegészség védelmét is határozottan javítaná, a rendelkezésre álló vízbázisok jelentős kímélésével.

Mi áll a VÍZGAZDA megvalósításának az útjában?

A jelen esetben a fenntartható vízgazdálkodás megvalósítása előtt van egy nagyon jelentős akadály. A fenntarthatatlan vízgazdálkodás erőszakos fenntartására világszerte egy jól megszervezett érdekközösség jött létre, amelyik egy bizonyos ideológia szerint cselekszik.

A « korrekt » és « nem korrekt » (víz)politikai álláspont

Milyen alapon lehet egy vízkezelési technológiát az egyik vagy a másik kategóriába osztályozni? Ehhez szükség van egy un. « választóvízre » [4]. A választóvíz itt nem más mint az alapelvek összessége. Az érdekközösség jelenlegi alapelveit eddig senki sem fogalmazta meg világosan. Nem véletlen az sem, hogy ezeknek az alapelveknek a pontos megfogalmazása tudtommal csak a VÍZÖNELLTÓ honlapon olvasható. A megfogalmazás hiánya talán abból ered, hogy jobb ezeket az alapelveket egy « művészi homályban » tartani és mindenkivel elhitetni, hogy a jelenlegi alapelvek magától értetődő igazságok. Amikor különben ezeket elolvassuk a VÍZGAZDA ALAPELVEINEK a nem ismerésével, valóban teljes evidenciának tűnnek, amelyeknek az alkalmazása a VÍZGAZDA rendszert egyszerűen törvényen kívül helyezi és ezen senki sem akad fenn [5].

[4]
A vegyészek azt a nagyon savas keveréket, ami az aranyat a közönséges fémektől képes elválasztani, ill. megkülönböztetni (felismerni), « választóvíznek » nevezik. Ez a keverék királyvíz neven is ismert.

[5]
Tehát a szennyvízgazdálkodás elfogadott alapelvei fogják meghatározni egy beszéd- vagy elmélet « korrekt » vagy « nem korrekt » jellegét. A VÍZGAZDA rendszert nyilvánosan ismertető értekezés jelenleg « nem korrekt » beszéd. Ezért nem lehetett a Budapest Water Summit-on – még néhány percen keresztül sem – ismertetni. Ellenvélemény nincs és nem is lehet. Itt is a « demokratikus álláspont » érvényesül, a szakemberek többségének a véleménye. A kisebbségi vélemény nem kerülhet a nyilvánosság elé.

Melyek jelenleg a vízpolitikailag korrekt és nem korrekt megoldások?

Az első jelenlegi alapelv szerint a környezet védelmére a szennyvizeket a lehető leghatásosabban tisztítani kell. Ez annyira evidensnek tűnik, hogy senki sem vitatja. Még a környezetvédők is a szennyvíztisztítást követelik mindenütt. El lehet tehát képzelni a hallgatóság meghökkenését, amikor egy szakember azt állítja, hogy a VÍZGAZDA második alapelve szerint « a lehető legrosszabb, amit a szennyvizekkel tehetünk, az a tisztítás ».

Amikor viszont ezt az állítást összevetjük a VÍZGAZDA első alapelvével, ami szerint a szennyvíz nem hulladék, hanem az élővilág működésének egy nélkülözhetetlen erőforrása aminek a felhasználása nemcsak lehetséges, hanem az egyetlen út a fenntartható környezetgazdálkodás felé, a kép egészen másként néz ki. A városi szennyvíz akkor válik hulladékká, amikor a szappanos (szürke) és a fekáliás (fekete) vizet összekeverik. Veszélyes hulladékot a szennyvíztisztítás csinál belőle.

Amikor ezeket a szavakat egy vízügyi szakember meghallja, karjait az égbe veti és kijelenti, hogy « ez a feje tetejére állított világ ». Ami az igazat illeti, ez így is van. Viszont a « feje tetejére állított világ » csupán nézőpont kérdése. Ha a fejünk tetején állunk akkor a körülöttünk lévő világot fordítva látjuk. A VÍZGAZDA szemszögéből a jelenlegi vízgazdálkodás képezi a feje tetejére állított világot. Attól lehet tartani, hogy a szakemberek a valós világot pontosan ilyen helyzetből nézik, aminek a következménye pontosan az, amit ma világszerte « vízproblémák » néven emlegetnek. A szakembereknek ezekre gondokra hiteles megoldásuk nincs és alapelveiket alkalmazva nagy valószínűséggel soha nem is lesz.

Jelenleg az a szemlélet, amin a VÍZGAZDA alapul, nem felel meg az uralkodó alapelveknek. Ebből az következik, hogy az uralkodó szemlélettel nem azonosuló vélemény « nem korrekt beszéd » azaz, a jelenlegi szóhasználat szerint « nem demokratikus », ugyanis a szakemberek többsége más véleményen van. Ezt nevezik « demokráciának ».

Mit tehetünk az ügy érdekében?

A politikai világ szintjén

Magyarországon eddig egyetlen politikai párt, mozgalom, vagy csoportosulás a fenntartható vízgazdálkodás ügyét fel nem karolta. A Biokultúra Egyesületen kívül még a Levegő Munkacsoport figyelt fel rá. Politikai körökben még nem értették meg az ügy rendkívüli horderejét, amivel még sok szavazatot is lehetne esetleg szerezni.

Úgy néz ki, hogy a VÍZGAZDA költségmegtakarítási lehetőségei talán egyes politikusok figyelmét felkeltené. Eddig ez nem történt meg. Belgiumban pl. nem találtam egyetlen politikust sem, akit a VÍZGAZDA rendszer érdekelte volna. Félő, hogy ilyen „fehér holló” Magyarországon sincs.

A valóság az, hogy a vízgazdálkodás ügyében elvileg a választott politikusok hozzák a döntéseket, viszont ezeket lassan szakmai síkra vezették, ahol a nemzetközi vízkezelő vállalatok által « távirányított » szakemberek fogalmazzák meg a víztörvényeket, a politikusok részére. Erre egy jó példa a 2011. évi CCIX. Vízközmű törvény, aminek az elemzését érdemes elolvasni.

Sajnos a VÍZÖNELLTÓ honlapon kifejtett gondolatok még nem jutottak el a politikai körökbe, annak ellenére, hogy ezek ismeretében egy európai tagállam a vízgazdálkodás terén hatalmas költéség megtakarítást érhetne el. Amikor Belgiumban bemutatták a szennyvízkezelési programot, 1996-ban a Vízügyi Kormánybizottságban (aminek tagja voltam) az a vélemény alakult ki, ami szerint ezt a programot csak nagyon jelentős kölcsönökkel lehet megvalósítani, ami az államot túlterhelné. Ekkor mutattam be egy olyan alternatív tervezetet, ami csak Wallonia tartományban a tervezett 5 milliárd eurós (akkor még belga frankban fejezték ki) költség helyett két – két és fél milliárddal, a VÍZGAZDA elhelyezésével a kitűzött célt el lehet érni, a környezet hatásosabb védelmével, mint a bemutatott tervezet szerint. Javaslatomat még meg sem vizsgálták. A politikusokat a költségmegtakarítás szemmel láthatóan nem érdekli.

Ennek ellenére, az információt továbbra is terjeszteni kell, főleg helyi politikusok körében.

Milyen lehetőségek vannak falvakban?

Még sok kis település nem esett a kényszercsatornázás csapdájába. A nagyon kedvezőtlen törvényi keretek között is, megfelelő politikai akarattal egy önkormányzat sokat tehet a lakosság és a környezet érdekében.

Ennek a kiinduló pontja az az önkormányzati döntés, amely a falu területét « nem csatornázandó körzetnek » minősíti. A lehetőségeket a « VÍZÖNELLÁTÓ magyar falvakban » c. fejezetben lehet elolvasni.

Röviden összefoglalva, a fekáliás (fekete) és a szappanos (szürke) minden házban vizet szét kell választani és külön kezelni. Ott, ahol vécét használnak, fekáliás vizet (ami az összes szennyvíz kb. 20 százaléka) egy szippantható kisebb tárolóba begyűjteni, ahonnan az vagy a legközelebbi szennyvíztisztító állomásra kerül, vagy az önkormányzat – európai pályázattal – egy alomátitató telepet létesít, ahol a szippantott fekete-vizet feldolgozzák (hasznosítják).

Azok a családok, akik lemondanak a vécéről egy jó alomszék [6] javára, fekete vizet nem termelnek, tehát erre gondjuk már nincs. A költségeik is nullával egyenlők.

A házból külön csövön kifolyó szappanos vizet, minden előzetes kezelés nélkül, a kerti növények öntözésére lehet használni. Télen ez a víz egy kisebb emésztőn keresztül egy szórógödörbe, vagy a már meglévő szikkasztóba folyik.

[6]
Sajnálatos módon, az alomszéket még mindig nagyon sokan összekeverik nagyszüleink « pottyantós » és bűzlő árnyékszékével. A kettő között csak annyi a hasonlóság, hogy öblítővizet egyik sem használ. Az alomszéket a ház belsejében helyezik el, a kidobott vécé helyére. Helyes használat esetén, nem okoz több szagártalmat, mint a hagyományos vécé.

A VÍZGAZDA kereskedelmi oldala

Jogi tanácsadás

Irodákat kellene létrehozni, ahol mind az önkormányzatok, mind a lakosság megkapja a pontos jogi információkat.

Műszaki tanácsadás

Itt, a rendszert ismerő szakemberek a terepre kiszállva « testre szabott » berendezést ajánlanak és terveznek. Itt nemcsak a szennyvízkezelésről lenne szó, hanem a család olcsó vízellátásáról is.

Vállalatok a rendszer megvalósítására

A VÍZÖNELLÁTÓ rendszert egy jó barkácsoló könnyedén elhelyezheti. Egy átlagos család, ahol nincs barkácsolás, a műszak tervezet birtokában, a tanácsolt mesteremberekhez fordul, akik a műszaki tanácsadó segítségével a rendszert megvalósítják. Vállalkozó szellemű szakemberek a VÍZÖNELLÁTÓ rendszer teljes elhelyezését is vállalhatják.

Ez a megoldás falvakban sok értékes munkahelyet teremtene.

Kattintson a Tartalomjegyzékre.

ELEJÉRE