DeutschVÍZÖNELLÁTÓEnglishVÍZÖNELLÁTÓEspañolVÍZÖNELLÁTÓFrançaisVÍZÖNELLÁTÓItalianoVÍZÖNELLÁTÓMagyarVÍZÖNELLÁTÓNederlandsVÍZÖNELLÁTÓ
Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh Site d'information basé sur les travaux de Joseph Országh
Eautarcie EAUTARCIE Eautarcie- Joseph Országh
CímlapBevezetésVÍZGAZDA: a fenntartható vízgazdálkodásEsővízhasznosításSzennyvízkezelésSzáraz toalettekVízönellátó a városban és a nagy világbanA biotömeg és a víz együttes kezeléseGondolatok a vízügyi politikárólFüggelék VÍZÖNELLÁTÓ Fenntartható vízgazdálkodás a világban
Vízönellátó a városban és a nagy világban
TELESŐ a városban

KEGYEDI rendszer a városban

VÍZÖNELLÁTÓ a fejlődő országokban

VÍZÖNELLÁTÓ a magyar falvakban

A Balaton megmentése

Sokan azt hiszik, hogy városközpontokban nem érdemes az esővizet begyűjteni és felhasználni. A levegő szennyezettsége miatt az esővíz legfeljebb csak vécéöblítésre jó. Másrészt, jelentős mennyiségű víz begyűjtéséhez, az egy főre eső tetőfelület túl kicsi. A fenntartható vízgazdálkodás alapelveinek a figyelembe vételével, rájövünk arra, hogy az esővíz, még városközpontokban is egy nagyon figyelemre méltó vízforrás mind mennyiségi, mind minőségi téren. Olyan városokban, ahol a természetes víztartalékokból ivóvizet előállítani csak nagy költségekkel lehet, a TELESŐ rendszer a hagyományos vezetékes víz felhasználását előnyösen kiegészíti.

VÍZÖNELLÁTÓ házak fényképeinek a megtekintésére kattintson ide.

Olvasóimnak nagyon ajánlom egy VÍZÖNELLÁTÓ vendégház tulajdonosának, Spanyolországból, Andalúziából írt levelét.

A TELESŐ rendszer működési vázlatának a megtekintésére kérem, kattintson ide.

A KEGYEDI rendszer vázlatának a megtekintésére kattintson ide.

Ez a szöveg 2005-ben jelent meg először a www.eautarcie.com honlapon.

Módosított francia változata megjelent a www.eautarcie.org honlapon:
2009-12-30

Az átdolgozott magyar változat megjelenési dátuma: 2010-05-07

Frissítve: 2016-07-02

A TELESŐ rendszer városi alkalmazása

A városi vízellátás

Amikor a lakosság vízellátásáról van szó, a fenntartható vízgazdálkodás a rendelkezésre álló összes vízforrás együttes felhasználása nélkül, elképzelhetetlen. Ez különben a fenntartható vízgazdálkodás második számú alaptétele. Azokban a városokban, ahol a vezetékes víz gyenge minőségű, az esővízhasznosítás képezi az igen jó minőségű ivóvíz házi előállításának az alapját, pl. egy olcsó családi fordított ozmózis rendszerrel. Annak ellenére, hogy a tetőkről begyűjtött víz nem elegendő a háztartások fogyasztásának a fedezésére, ez még itt sem egy elhanyagolható mennyiség.


Emlékezzünk a bevezetőben olvasottakra: szennyezett világunkban, ahol a jó minőségű víz egyre egyre ritkábban fordul elő, igen lényeges a fogyasztott víz minőségét a felhasználás igényeihez igazítani. Ez a fenntartható vízgazdálkodás első számú alaptétele. Szigorú értelemben vett ivóvízre csak közvetlen ivásra, ételek, kávé, tea, stb. főzésére van szükségünk. Még a főzésre sem kell feltétlenül baktérium mentes víz, ugyanis a baktériumok főzés közben elpusztulnak. A többi háztartási használatra « ártalmatlan » minőségű víz is megfelel. Ilyen víz kis mennyiségben való elnyelése az egészségre ártalmatlan. (A Balatonban, vagy a tengeren való fürdőzés közbeni vízlenyeléskor nagyobb a kockázat.) A hosszútávon is fenntartható vízgazdálkodáshoz a víznek ez az újszerű, gyakorlati szemlélete elengedhetetlen és alkalmazása sokkal kevesebbe is kerül.

A fenntartható vízgazdálkodás jogi alapja (amikor a jogalkotónak majd erre is gondja lesz) megszünteti a víz, mint eladható árú jellegét. Amint azt már számos európai nagyváros, mint pl. Párizs is megtette, a városi vízművek kikerülnek a magánvállalatok kezéből és újra önkormányzati kézbe térnek vissza. Ez a döntés, nemcsak a város, hanem a lakosság és a környezet érdeke is. Ekkor a szennyező – fizető elv is érvényesíthetővé válik: víz helyett a vízbe eresztett szennyezést adóztatják. Az önkormányzati tulajdonba visszatért vízműveknek többé nem érdeke a víz eladásából hasznot húzni: víz elosztása közszolgálati alapon történhet. A vízadó megszüntetésével a víztakarékosság sem jelent adóbevétel kiesést. A mosó-, mosogató-, tisztálkodási- és takarító szerek adóztatása ezt kiegyenlítené. Ezzel az adóval tulajdonképpen csak a víz szennyezését fizetnénk. Az esővizet szabadon lehet majd hasznosítani. Ez a fenntartható fejlődés egyik tényezője.

Egy ilyen új jogi rendszer a környezetet is jobban védi. Erre csak egy példát hozhatok a sok közül. Egy, a TELESŐ rendszerrel teljesen felszerelt város víztárolóinak (150 liter tároló térfogat / négyzetméter tetővel) az összessége egy hatalmas tároló térfogatot jelent, amiben a záporok, a folyóba való gyors lefolyás helyett víztartalékot képeznek, ami a folyóba csak lassan, használat folyamán kerül. Nagy városoknál ez egy számottevő folyamszabályzó tényező [1].

[1]
Jelenleg nagy záporok idején, a tetőkről lezúduló víz a szennyvízcsatornákban lévő vizet, a teljes szennyezési teherrel, minden tisztítás nélkül, a folyóba viszi. Az esővíz elvezetésére jelenleg javasolt külön csatornahálózat árából ki lehetne építeni az esővíztárolókat (vagy a fekete-víz csatornát). A következő fejezetben azt is megértjük, hogy az úttestekről lefolyó vizet előnyösebb a szürke-víz csatornahálózattal (ami nem más, mint a jelenlegi szennyvízcsatorna) elvezetni.

Városi TELESŐ rendszerek

Társasházak építésénél és felújítása esetén, a tetőt annyi részre osztjuk, ahány lakás van a házban [2]. Minden tetőrészhez egy lefolyó és egy, a pincében vagy alagsorban elhelyezett, külön esővíztároló tartozik.

[2]
A kisebb költségek ellenére, nagyobb, közös tároló elhelyezését nem tanácsoljuk. Az ilyen berendezések állandó nézeteltérések forrásai. Amikor a közös tároló idő előtt kiürül, az mindig « a szomszéd hibája » lesz.

Minden tároló térfogatát (literben) a négyzetméterben kifejezett tetőrész vízszintes vetületének a 150-szerese adja. Például egy lakás 15 m²-es tetőrészéhez 15x150 = 2 250 literes (kikerekítve 2,5 m³-es) tárolót kell a pincében elhelyezni.

A tárolók mellé kialakított (zárható) fülkében kap helyet a szivattyú és az ivóvíz előállításához szükséges mikro-szűrő rendszer vagy fordított ozmózis készülék. A szűrt vizet egy vékony (műanyag-, vagy réz-) csővezeték vezeti fel a lakás konyhájába, ahol egy külön csap szolgáltatja az ivóvizet. Egy másik megoldás szerint a szivattyúból kijövő víz egy 10 mikronos szűrőn keresztül megy fel a konyhába, ahol vagy egy mikro-szűrő, vagy egy fordított ozmózis fejezi be a szűrést. A lakásba lévő többi vízcsapól városi víz folyna. Az esővízből szűrt víz minősége a legjobb ásványvizek minőségével egyenértékű.

Ez a rendszer különösen azokban a városokban hasznos, ahol a rendelkezésre álló természetes vízkészletek gyenge minőségűek. Az ilyen víz ihatóvá való (drága) [3] tisztítása feleslegessé válik. A vízművek ivóvíz helyett olcsóbb, « ártalmatlan » vizet szolgáltatnának. A házi mikro-szűrők vagy fordított ozmózis rendszerek kereskedelmi árát állami támogatással kellene leszorítani.

[3]
A jelenleg kereskedelmi jellegű vízszolgáltató vállalatoknak egyáltalán nem érdeke az itt javasolt megoldás. Az « ártalmatlan » minőségű víz eladásával kevesebb pénzt lehet keresni. A nagyon rossz minőségű természetes vizek szűrésére a vízszolgáltató vállalatok membrános eljárást javasolnak. Ezzel az eljárással a vízből, a nemkívánatos elemeket el lehet távolítani. Az így szűrt víz önköltségi ára jelenleg köbméterenként 10 € körül mozog. Vécéöblítésre az ilyen víz kissé drága és használata sem műszakilag, sem környezetvédelmi, sem gazdasági szempontból nem indokolt.

Szokásos érvek a városi TELESŐ rendszer ellen

A városi esővízhasznosítás ellen rendszerint a következő két érvet hozzák fel. Az esővíz városi légszennyezésből származó gyenge minősége, és az egy főre eső kis tetőterület miatt a TELESŐ rendszer városi alkalmazását a legtöbb szakember nem ajánlja.

A városi légszennyezés

A tetőkre eső víz minősége leginkább a felhőket toló szelek irányától függ. Ipari légszennyezést hordozó záporok városokon kívül is eshetnek, mint ahogyan növényvédő szereket tartalmazó záporok is eljuthatnak városok fölé. A városokban begyűjtött esővíz minősége nem nagyon különbözik a falvakban begyűjthető víz minőségétől. Igen nagy városokban több por kerül a tárolókba, ahol iszap formájában lerakódik. Téli időszakokban az esővíz a füstgázokból szénhidrogén maradékokat moshat ki, valamint a víz nitrát és szulfát tartalma kissé nagyobb lehet. Az esővíz minőségével egy másik fejezetben foglalkozunk. A TELESŐ rendszerben javasolt szűrőberendezés mindig a használathoz igazított jó minőségű vizet szolgáltat.

Elégtelen tetőfelület

Az igaz, hogy városban a vízönellátáshoz személyenként szükséges 25 – 30 m² tető ritkán áll rendelkezésre [4]. Ennek ellenére a városi tetőkről begyűjthető víz nem elhanyagolható mennyiség és a közhiedelemtől eltérően igen jó minőségű. Egy személy napi ivóvíz szükséglete3 és 5 liter között mozog. Ennek a begyűjtéséjhez 2 - 3 m² tető és egy 300 – 400 literes tároló elegendő.

[4]
Ez az érték a vécéöblítés kizárásával, 800 – 900 mm-es évenkénti csapadék esetében érvényes. Különben esővizet vécéöblítésre használni egyáltalán nem ésszerű megoldás. Erre, a gyengébb minőségű városi víz is megfelel. Nem a városi vízzel, hanem a lágy és jó minőségű esővízzel kell takarékoskodni.

Ha a lakáshoz tartozó tető felülete személyenként 3 m²-nél nagyobb, az ivóvíz előállításán kívül pl. tisztálkodásra is lehet hasznosítani. Itt viszont, a tároló kiürülése esetére fenn kell tartani a lehetőséget, hogy a városi vízre visszatérjünk.

Az olvasás folytatására nyissa meg a KEGYEDI rendszer a városban c. fejezetet.

ELEJÉRE

Bevezető - Bevezetés - Fenntartható vízgazdálkodás - Esővízhasznosítás - Szennyvízkezelés - Száraz toalettek - Vízönellátó a városban és a nagy világban - A biotömeg és a víz együttes kezelése - A fenntartható vízgazdálkodás bölcseleti és jogi szemlélete - Tartalomjegyzék