Az alábbiakban olvasható tanácsok csak a TELESŐ rendszert használókra érvényesek. A kereskedelemben kapható rendszerek működése más elméleti alapokon nyugszik (illetve nem nyugszik semmilyen tudományos, csupán üzleti alapokon). A vízügyi szakemberek és a kereskedők túlnyomó többsége a TELESŐ rendszert nem ismeri és elhelyezésénél olyan tanácsokat adhat, amelyek a rendszer költségeit nagyon megemelnék és működését zavarnák. Amint azt már a bevezetőben elmondtam, a TELESŐ rendszer kidolgozásánál az egyszerűség, megbízható és könnyű használat, valamint a költségek minimumra csökkentése volt a fő irányelv.
A tárgykörben jelenlévő félretájékoztatás miatt a nagyközönség körében, a vízzel kapcsolatban, számos tévhit kering. A TELESŐ rendszer olyan lapelveken nyugszik, amelyeknek a megértéséhez a vízről alkotott felfogásunkat módosítani szükséges. Pontosan emiatt, az itt bemutatott irányelveket nyitott hozzáállással és kritikus szellemmel kell olvasni. Csak akkor fogjunk bele a rendszer elhelyezésébe, ha TELESŐ rendszer irányelveit megértettük és azokban bízunk. Belgiumban több százezer család használja e rendszert, egyesek már több mint 30 éve. A rendszerben nevelt gyermekek száma százezres nagyságrendű. Eddig a használók körében egyetlen, a vízhasználathoz kötődő, egészségi problémáról nem került visszajelzés.
Ezzel párhuzamosan, a hivatalos vízügyi szakemberek álláspontját is jobb olyan kritikus szellemmel megvizsgálni, mint az itt olvasottakat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy ezeknek a szakembereknek a többsége olyan szervezetben, vagy vállalatnál dolgozik, amelyeknek az érdeke a központi vízszolgáltatáshoz, vagy a drága berendezések eladásához kötődik.
Az itt olvasható, a vízhasználat jogi szemléletét érintő megjegyzéseket, mint egy, a vízpolitikát bíráló adófizető európai polgár egyéni véleményének kell tekinteni. A TELESŐ rendszer kiválasztása, vagy elvetése egy önálló egyéni döntés, ami szigorúan a magánszférába tartozik. Hivatalos közegeknek ebbe a döntésbe való beavatkozása (egészségbiztonság ürügyén) az alkotmány által szavatolt magánélet védelmét sérti.
A szöveg 2003-ban jelent meg először a www.eautarcie.com honlapon.
Az átdolgozott francia változat megjelenési dátuma a www.eautarcie.org honlapon: 2009-09-04.
Az átdolgozott szöveg magyar változatának közzététele: 2010-02-25
Legutóbbi felfrissítése: 2015-07-29
Mindennapi életünkben úgyszólván minden nap iszunk olyan vizet, amiben több, « kórokozónak » minősített baktérium van, mint az un. « ártalmatlan » minőségű vízben. A kereskedelemben vásárolt saláta utolsó öblítő vizében is több baktérium van. Az ivóvíz hivatalos szabványainak megfelelő vizet minden használatra igényelni tudománytalan, irracionális álláspont. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy ne legyünk figyelemmel a víz minőségére. A feltétel nélküli « higiénikus » felfogás ami szerint környezetünkben minden mikroszkopikus élőlényt el kell pusztítani és a szutykos életmód között van egy tudományosan indokolható arany középút: a víz minőségének a használathoz való igazítása.
Ez a hosszútávon is fenntartható vízgazdálkodás első alaptétele. Ivóvizet használni mindenre nem ésszerű megoldás. A magyar- és európai lakosság túlnyomó többsége még vécéöblítésre is ivóvizet használ. A valóságban egy személynek naponta csak 3 – 5 liter ivóvízre van szüksége, ivásra és ételeinek a megfőzésére. A többi használatra, mint a tisztálkodásra, mosogatásra, és minden más háztartási célra, gyengébb biológiai minőségű víz is megfelel. A TELESŐ rendszerben ezt nevezzük « ártalmatlan víznek », ami nem felel meg az ivóvíz szabványainak.
Az « ártalmatlan víz » minősége még törvényileg nincs meghatározva. Itt csak egy javaslatról van szó, amelyik tudományos és politikai tárgyalások és döntés alapja lehetne. A fenntartható vízgazdálkodás útjait kutatva, jelenleg (2009-ben), nagy tekintélynek örvendő szakemberek végre « felfedezték » ezt a vízminőséget, amit « higiénikus csapvíznek » (eau hygiénique au robinet) neveztek el. Ez már egy kis lépés a fenntartható vízgazdálkodás új alapelvei (amit « paradigmáknak » neveztek el) felé. Ezeket az alapelveket már 1992-ben megfogalmaztam « A fenntartható vízgazdálkodás alapelemei » c. fejezetben olvasható. A VÍZÖNELLÁTÓ rendszer elindításakor javasoltam először az « ártalmatlan víz » mindennapi használatának a bevezetését. Ez a javaslat akkor az összes szakember heves tiltakozását és a közvélemény teljes közönyét váltotta ki. Amikor nyilvános előadásaimon felvetettem az « ártalmatlan víz »-nek az ivóvíz melletti, esetleges központi elosztását, a legtöbb ember « veszélyes bolondnak » minősített.
« Ártalmatlan víz » ivása kis mennyiségben (tévedésből) nem árthat semmiképpen sem az egészségnek. Amikor ezt a vizet esővízből állítjuk elő, minősége fizikai-kémiai szempontból tökéletes. Viszont tartalmazhat néhány száz ártalmatlan- és néha tízes nagyságrendben fekáliás baktériumot (coli- és streptococcus), 100 milliliterenként. Belga családok százezreinek több éves tapasztalata szerint az ilyen víznek a tisztálkodásra, mosogatásra, mosásra, stb. való használata semmilyen egészségkárosodáshoz nem vezet. Túlnyomó többségük még fogmosásra is használja. Az ilyen vízben fürdetett csecsemők százezrei ma már fiatal és egészséges felnőttek.
Az « ártalmatlan víz » minőségi szabványait a természetben fellelhető fürdésre szánt élővizek minőségéhez is lehetne igazítani. Egy tárgyalásra szánt javaslat szerint az ilyen víz 100 milliliterenként tartalmazhat 800 ártalmatlan, és 100 fekáliás baktériumot.
A természetesen lágy (vízkő nélküli) esővíz, tisztálkodásnál összehasonlíthatatlan kényelmet biztosít. Aki ilyen vízben még nem mosott hajat és nem fürdött habfürdővel, nem ismeri ezt az élvezetet. A vízkő és a klór többé nem irritálja az érzékeny bőrt. Tisztálkodásra, mosásra, mosogatásra sokkal kevesebb szappant és más szereket használunk. A szappan azonnal habzik, a fazékban a húsok, a bab és a zöldségfélék gyorsabban főnek meg.
A mosó- és mosogatószerek mennyiségét 60 -80 %-kal le lehet csökkenteni. Vízkő hiányában az elektromos ellenállást használó háztartási gépek (mosó- és mosogatógép, kávéfőző, vízmelegítő és forraló, gőzvasaló, kerámia csapok stb.) élettartama jelentősen megnő, minden vízlágyító szer vagy desztillált víz használata nélkül. Mellőzhetjük a vízlágyító berendezések megvételét és üzemeltetését, az összes környezeti ártalmakkal együtt.
Az ártalmatlan (eső)víz használata a szennyvízcsatornába eresztett szennyezési terhet is jelentősen csökkenti az első forint víztisztításra való elköltése előtt. A TELESŐ rendszer a vízszennyezést a forrásnál csökkenti.
A tetőről begyűjtött minden liter esővíz csökkenti a természetes (ma túlterhelt) ivóvíz bázisainkra nehezedő nyomást.
A háztartási gépek élettartamának a növekedésével nyersanyag forrásainkat kíméljük, valamint a gyártással járó szennyezést és energia fogyasztást is csökkentjük.
Az olvasás folytatására, nyissuk meg az Éltető víz fejezetet.